Közösségépítés Albertkázmérpusztán

 A Mosonmagyaróvári Kertbarátok Köre a határszélre látogatott. Régi ismerősünket a nyugdíjas igazgató urat, aki egyébként Mosonmagyaróváron lakik – Kázméron a fia által üzemeltetett Kázméri Csárdában látogattuk meg. A 73. születésnapja alkalmával gratuláltunk és az előre megrendelt kemencében sült csülökre áhítoztunk, amit később el is fogyasztottunk. Az esemény története a következő:

A gratulációt követően pohárköszöntőt mondtunk és koccintással tisztelegtünk a 73 esztendős Györgynek. Felesége is örömmel vette a baráti társaságunkat, a férje által készített otelló vörösboros flakont az asztalkára csempészte a talpas poharakkal együtt. Ezt követően a muzeális egykori eszközökkel díszített sütő helyiségbe léptünk, ahol megtekintettük a kemencében lapuló tepsiket. Még kell fél óra ahhoz, hogy kiszedjük – mondta a gazda. Ez alatt is időszak alatt barátommal – mivel a kert közel áll hozzánk – megszemléltük a kertet és a relikviákkal díszített csűrt.

A csárda belső helyiségében vidám társaság beszélgetése hallatszott, akik Győrből érkeztek és a Rába Nyugdíjas egyesület tagjai voltak. A Mosonmagyaróvári Kertbarátok körének tagjai kocsikkal érkeztünk és elhelyezkedtünk a fűtött sátorban. A köszöntést követően Albertkázmérpusztai Szent István-kegytemplomba indultunk imádkozni.

A templom történetéről röviden: 1895-től a magyaróvári nagybirtok tulajdonosa, Frigyes főherceg vette át a birtokot. Ekkor épült fel Albertkázmérpuszta egyik leglátványosabb ékköve is. Történt, hogy 1897-ben az addig született nyolc lány után a hercegi családnak kilencedik utódként fia született. A szülők örömükben, hogy férfiágon is tovább örökíthető a birtok, rögtön emléket is állíttattak a kis Albrechtnek, a bécsi Fogadalmi templom mintájára épített Szt. István kegytemplom felépítésével, amelyet tegnap meglátogattunk.

Az ide látogatónak furcsa meglepetés a puszta közepén álló neogótikus stílusban épült templom, amit 1897 októberében szentelték fel. Átadó ünnepségén a népes főhercegi családon kívül a győri püspök mellett a környékbeli települések egyházi képviselői, valamint a megye elöljáróságai is megjelentek.

A család nem sajnálta a pénzt, hogy emlékezetes, és rendhagyó ünneppel kápráztassa el az itt élőket. Ezt bizonyítja, hogy a zenét a pozsonyi gyalogezred fúvószenekara biztosította, valamint, hogy a szentelő ünnepség keretén belül adták át az új féltoronyi óvodát is, melyet szintén a herceg építtetett. Albertkázmérpuszta közvetlenül a határ mellett fekvő település, közigazgatásilag Várbaloghoz tartozik. Albert Kázmér szász herceg alapította a XIX. század harmincas éveiben. A neogótikus, s kicsit a budai Mátyás-templomra is hasonlító templomot az 1990-es években újították fel. A kis településen nagyon sok osztrák állampolgár lakik, nekik köszönhető, hogy az út jobb minőségű, mint a Mosonszolnokról ide vezető út.

A vacsorán Kulcsár Béla harmonikaművész szolgáltatta a zenét, akitől megtudtuk, hogy Tabányi Mihály tanítványa volt. A művész tudását bekötött szemmel való harmonika szóval bizonyította, amely nagy tapsvihart indukált.

Hagyományőrzés – antik fatüzelésű kemencében sült csülök fogyasztása a társaságot csendes „üzemmódra” kapcsolta, aztán a harmonikaszó kíséretével nótás kedvünket is elővettük. A képeim a fogadásról, a csárda környezetéről és a vacsoráról szólnak. Köszönjük a lehetőséget házigazdánknak és Isten tartsa meg még sok évig. Képeket az eseményen készítettem.

Jáni Lajos

 

Vissza a kezdőoldalra