Vonattal utaztunk Budapestre, első állomásunk a Sziklatemplom látogatása, melynek alkalmával a kapott telefon idegenvezetéssel nagyon sokat megtudtunk a múltjáról. A hőmérséklet egységesen 21 C-fok télen-nyáron. A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült.
A gondolat, hogy a Gellérthegy déli oldalában nyíló őskori emberek által már lakott, Szent Ivánról elnevezett sziklabarlangból a Szűzanya tiszteletére engesztelő kápolnát kellene építeni, egy, a franciaországi Lourdesba, a világhírű kegyhelyre vezetett Mária kongregációs zarándoklaton vetődött fel. Ezen elhatározták, hogy kegyhelyet állítanak fel, Pfeiffer Gyula erdőmérnök kezdeményezésére szentelték fel a lourdes-i grottát, ahol felállították a lourdes-i Madonna másolatát.
A megvalósításaként kezdték el 1925-ben a barlang kibővítését. A robbantások a tervezésben nem remélt csodálatos belső architektúrát alakítottak ki, és 1926. május 23-án, pünkösdkor megtörtént a Sziklakápolna első megáldása. Ezt a Sziklakápolnát bővítették az alsó résszel Sziklatemplommá, amelyet 1931-ben szentelt föl gróf Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püspök. Ide, ennek gondozására és a mellé épült kolostorba költöztek be a Lengyelországból visszatelepült a pálos szerzetesek 1934-ben. Emlékükre külön terem van berendezve. (1786-ban II. József a többi szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlatta. Ezzel a Habsburg-birodalomban a rend megszűnt létezni. Egyedül a Katalin cárnő fennhatósága alatt álló lengyel Krakkóban és Csensztohovában maradtak pálosok.)
A kolostori élet 1934-ben indult meg, és a sziklatemplom hamarosan zarándokhellyé vált. 1944-ben a Wehrmacht megszállta a sziklatemplomot, a nácik onnan robbantották fel az akkori Ferenc József hidat, a mai Szabadság híd elődjét; később sziklakórházat rendeztek be.
1948-ban, a Mária-évben 100 ezer ember zarándokolt ide, de a pártállami rendőrség „szétverte a tömeget”. 1950-ben a pálos rendet is feloszlatták, majd 1951-ben a hatóságok bezárták a sziklatemplomot, 1951 húsvét hétfőjének éjszakáján az ávósok megrohanták a kolostort és a pátereket teherautóra tuszkolva gyűjtőtáborokba vitték. Rövidesen kialakították a „pálos koncepciós” pert, amelynek eredményeként Vezér Ferencet 1952. március 28-án felakasztották. A többi atya 1955-56-ban szabadult a börtönökből.
Később 1960-ban betonfallal zárták le a bejáratát. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. 1989-ben újra indulhattak a szertartások, 1989. augusztus 27-én mondták az első misét a Sziklatemplom előtti téren, hatalmas tömeg, legalább tízezer hívő jelenlétében. 1990-ben visszakapták a kolostort a pálosok, 1992-ben pedig végleg lebontották a nagy betonfalat a bejárattól. Impozáns bejárat a képen látható.
A templomból egyenesen a MATE füvészkertjébe mentünk a Disznövény és Szakkiállításra, hogy az egyetem területén lévő megszámlálhatatlan kiállítást megnézzük és vásároljunk a pavilonoknál felsorakoztatott különleges csemetékből, virágokból. Jutott időnk az ebéd elfogyasztására az egyetem épületének takarásában lévő pavilonoknál, de az épületben lévő büfében is. Az előadó teremben megcsodáltuk a félve őrzött bonsaj fa kiállítást. A kellemes időtöltést követően élményekkel feltöltődve értük el a gyorsvonatot, amely egyenesen Mosonmagyaróvárra röpítette kis csoportunkat.
Jáni Lajos