Nem tudtak megállapodni a 2021-27-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről az európai állam- és kormányfők a február végi csúcstalálkozón. “Megpróbáltuk megbékíteni a különböző érdekeket és véleményeket összeegyeztetni, de több időre van szükségünk” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón.

Az elnök emberfeletti erőfeszítéseket tett azért, hogy megállapodásra bírja az uniós vezetőket. Az elmúlt hetekben mindegyik európai állam- és kormányfővel találkozott, majd kompromisszumos megoldásként egy új költségvetési javaslattal állt elő. “Technikai szinten minden ott volt az asztalon, csak politikai döntés nem született” – magyarázta Michel, aki ennek ellenére is megértő a tagállamok különböző álláspontjai, érdeke iránt.

Hogy ez fog történni, azt Orbán Viktor miniszterelnök is megjósolta nyilatkozatában. “Nem láttam az EU történetében olyat, hogy egy 0,3 százalékpontos különbséget egy délután el lehetne tüntetni, pedig régóta nyomom az ipart” – mondta.

A kormányfő arra utalt, hogy a takarékos négyekként emlegetett Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia mereven ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetés ne haladhassa meg az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát. Ezzel szemben 17 államot – így Magyarországot is magában foglaló – Kohézió Barátai csoport az Európai Parlament javaslatát támogatva a GNI 1,3 százalékával egyenlő büdzsét szeretne.

Az uniós tagállamok között nemcsak a költségvetés nagysága, hanem például annak összetétele, a legfontosabb célkitűzések, a befizetések és visszatérítések mértéke, és a jogállamisági feltételrendszer mentén is mély ellentétek húzódnak.

Kiszivárgott egy újabb költségvetési tervezet, amely a Michel által a múlt héten 1,074 százalékban előirányzott tagállami befizetések helyett 1,069 százalékról beszél, ami még messzebb van a Kohézió Barátai által elvárt 1,3 százaléktól. Viszont a belső átcsoportosításoknak, illetve a saját bevételek újraszámolásának köszönhetően a kohéziós politika további 4,8 milliárd, a mezőgazdasági alapok pedig 4,9 milliárd euróhoz jutottak volna. A Horizon Europe nevű kutatás-fejlesztési programot 900 millió euróval karcsúsítva 80 milliárd euróban határozták meg.

A kompromisszumot szolgálná az is, hogy az új javaslatban a takarékos négyek külön juttatásokat is kaphatnának, sőt, Hollandia – amelynek miniszterelnöke hallani sem akart az 1 százaléknál nagyobb befizetésről – a vámbevételek 25 százalékát megtarthatná, míg a többi tagállam csak 15 százalékos részesedésre jogosult. Viszont megszüntetné ez a javaslat a katonai mobilitási programot, amely a NATO-val folytatott egyik fontos együttműködés volt, az erre szánt másfél milliárd eurót azonban lenullázták. Ezen túl a bővítéspolitikától félmilliárd, az űrprogramtól pedig 0,9 milliárdot venne el a javaslat.

De engedményt tenne az Európai Parlament klímapolitikai elvárásainak. A korábbi javaslat szerint a költségvetés 25 százalékát fordítanák erre a célra, az új terv azonban 27 százalékról szól, amely 2027-re eléri az EP által megkívánt 30 százalékot.

A javaslatot azonban az európai állam- és kormányfők igen rövid tanácskozás után elutasították. Egyelőre nem tudni, mikor fognak újra összeülni, de informális találkozókat fognak a következő hetekben tartani. “Az idő azonban sürget” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen arra is emlékeztetett, hogy nemcsak az Európai Tanácsnak kell a költségvetést elfogadnia, hanem az Európai Parlamentnek is, hogy végre elkezdhessék megvalósítani a projekteket. De ha nincs megállapodás, akkor nincs Horizont kutatási program, Erasmus diákcsere, kohéziós támogatás és klímavédelem sem – figyelmeztetett.

(Forrás: Index, 2020.02.21.)