Hogy szolgáljuk (még jobban) a multikat?

Egy vallomással tartozom: eddig negatívan ítéltem meg a világot a háttérből irányító pénzuralmi érdekcsoportokat. Azt feltételeztem róluk, hogy önző érdekeik miatt emberek millióit tartják szolgasorban, sodorják az éhhalál küszöbére, teszik gondolkodásra képtelen vásárlógépezetté, hogy az egészségünk semmit nem számít nekik, hogy háborúkat robbantanak ki a profit érdekében, egész országokat fosztanak ki, eltüntetik a nemzetek önállóságát, hagyományait, hogy kirabolják és tönkreteszik bolygónkat, ezzel elvéve unokáinktól is a jövőt.

Bizony tévedtem! Mikor jöttem rá erre? Hát ők maguk tudatták ezt velem, a reklámok segítségével. Azokból ugyanis megtudtam, hogy szó sincs profitról: szeretetből beszélik rá a szülőket, hogy a gyermekeik egészségét allergizáló anyagokat tartalmazó, teljesen felesleges készítményekkel tegyék tönkre. Hogy az ünnepeinket (főleg a karácsonyt) vásárlási őrületté változatják, amely már októberben el kell, hogy kezdődjön. De az émelyítő ízű édességeiket sem profitért árulják, hanem mert jót akarnak nekünk. Nem is beszélve az egyre hülyébb és ízléstelenebb divatról. És a nemrég megvásárolt cuccokat is szeretetből dobatják el velünk, hogy aztán újat vetessenek velünk. No meg a hagyományőrzésnek beállított zabáltatás is olyan megkapóan emberi! Amint az is, hogy saját embertársainkat is megfertőzik ezzel a lélektelen „trenddel”, amitől aztán ők is átveszik ezt a gondolkodásmódot és mások átvágásával gazdagodnak.

Úgy döntöttem én is segítem a multik e törekvéseit, méghozzá hasznos tanácsokkal.

A legfontosabb az életünk megváltoztatása: ha valaki eddig olvasott, művelődött, tájékozódott, a valóságat akarván tudni azt azonnal hagyja abba. Tagadjuk meg hagyományainkat, őseink szellemiségét, mert az ellenkezik a “modern” fogyasztásközpontú gondolkodással. Ne magunk próbáljuk kitalálni, mi jó nekünk, inkább figyeljük a reklámokat, és a felettünk közvetlenül regnáló hatalmat, mert ott/azok majd megmondják. Adósítsuk el magunkat, mert a szegény bankoknak ugye élni kell valamiből. Ha a helyi hatalom részesei vagyunk, akkor ne akarjuk talpra állítani a saját országunk gazdaságát, hanem hívjunk be idegen cégeket és támogassuk őket sok-sok milliárd forinttal, adókedvezményekkel. Ők aztán majd foglalkoztatják honfitársainkat futószalag mellett, félig gépként éhbérért. A látszat ellenére ez nagyon jó, mert csak akkor jönnek ide a külföldi cégek, ha a minimálbért mesterségesen alacsonyan tartjuk és a törvényeink is biztosítják számukra a munkások megfegyelmezésének (megfélemlítésének) lehetőségét. Annak meg örüljünk, hogy az így megtermelt profittal nem nekünk kell vesződni, mert azt ők egyből kiviszik az országból. Ha politikusok vagyunk (hatalmon lévők, vagy ellenzékiek, mindegy) hitessük el a néppel, hogy saját meggazdagodásunk mind-mind az ő érdekeiket szolgálják. Segítsük őket a reklámtörvényekkel, melyek legalizálják a nyílt hazudozást. Ne döbbenjünk meg azon az alternatív matematikán, mely szerint, ha az élelmiszerek évente 30-40%-al emelkednek, akkor az a statisztika szerint 3-5%

És a legfontosabb dolog: mi is szeressük őket ugyan úgy, ahogy ők minket, önként járuljunk hozzájuk a pénzünkkel, tehát pazaroljunk még jobban, mint eddig! Higgyük el: nekik is szükségük van a támogatásra. Különben miből vennének szegények több százmilliós luxusjachtokat, a szeretőiknek vagyont érő gyémántokat, hatalmas birtokokat, miből vesztegetnék meg a kormányokat, működtetnék a közvetve őket szolgáló médiákat stb. Semmiképpen se kritizáljuk őket, mert mint már annyiszor leírtam: ők csak a javunkat akarják.

Tőlem ennyi tellett, de várom a további ötleteket, mert úgy látom, a magyar nép (is) egyre ötletesebben és eltökéltebben segíti a pénz mindent szépet, jót és igazat letaroló hatalmát.

Bognár Árpád

 

Vissza a kezdőoldalra