Nyílt levél Szabó Miklós polgármester úrhoz

Tisztelt Polgármester Úr, kedves Miklós!

Talán megengeded, hogy tegezzelek az idősebb jogán, s régi ismeretségünk miatt. 1989. körüli években együtt bontottuk le a kommunista rendszert a városban, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Nagy várakozással tekintettem városvezetői tevékenységed elé, hiszen az új képviselő-testület 2024. október 9-én tartott alakuló ülésén szó szerint a következőket mondtad: „Minden jószándékú, a város ügyét, életét jobbító javaslatra nyitottak, érkezzen az bármelyik képviselőtől, vagy városlakótól, viszont kéri, a kalandorok kíméljék. Nyitott, átlátható városvezetés lesz. Kétirányúra szeretné alakítani a kommunikációt, meghallgatva a városlakókat és tájékoztatni minden őket érintő ügyben folyamatosan.

Nos én Mosonmagyaróváron született, 70 éve itt élő városi polgár vagyok. Érdekel a közélet, s úgy gondoltam, a nyitott várospolitika jegyében jogom van a polgármestert megkeresni, javaslatokat tenni, a különböző álláspontokat ütköztetni. Elsősorban a civil szervezeti ügyek érdekelnek. Sajnos várokozásaimban csalódni kellett.

A 2026. május 18-i Humán Ügyek Bizottsága ülésen számomra elfogadhatatlan dolog történt. Az alpolgármester által azt közvetítetted, hogy a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület politikai tevékenységet végez, s ezért nem kaphat támogatást a várostól. Egy, az időseket érintő szakmai programot kívántunk a város segítségével megvalósítani.

Az egyesület közhasznú civil szervezet, s mint ilyen közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Alapszabály 28. §. 4. bekezdése kimondja: „Az Egyesület elismeri és tolerálja minden egyes tag lelkiismereti szabadságát, meggyőződését…”

Nagy valószínűséggel itt az én szuverén, független személyiségemből adódó értékrendemet vetítetted rá a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesületben viselt tisztségemre.

Tiltakozom az ellen, hogy egy független civil szervezetet politikai okból listázz, megbélyegezd!

A szankcionálásnak az is célja lehet, elrettentsen másokat a kritikai véleményt megfogalmazó közélettől. Aki nem kérdez, nem vitatkozik, beáll a sorba, az a jó polgár, akinek külön véleménye van, vitázik, azt retorziókkal kell sújtani. Az különösen fájdalmas, hogy nem személy szerint engem büntetsz gondolataim, értékrendem miatt, hanem az általam vezetett szervezetet. Ezt várospolitikai, etikai, s lehet, hogy törvényességi szempontból is nagyon aggályosnak tartom.

Magyar Péter szavaival értek egyet, aki 2026. május 9-én, a beiktatása utáni beszédében a következő gondolatot fogalmazta meg: Azt kérte minden magyar embertől, ne hagyják magukra a politikusokat, figyeljék őket, kérjék számon az ígéretüket, és vitatkozzanak velük!

Ezt teszem. A szabadságomat, függetlenségemet, nézeteimet nem adom fel! Az egyenrangú felek együttműködésben vagyok érdekelt, városi közjó érdekében. Üljünk le egy kávéra, beszélgessünk!

Üdvözlettel: Nagy Sándor