Április 14-én a Cselley-ház adott otthont a 100 évvel ezelőtt született Pusztai Rezső egykori múzeumigazgató munkásságát bemutató konferenciának. Martinschich Balázs történész-muzeológus elevenítette fel a Pusztai Rezső életútját, szakmai tevékenységét.
Eredeti nevén Perwein Rezső 1926. április 1-én Pécsett született. Édesapja az 1930-as évek közepén magyarosította a család nevét Pusztaira. Budapesten a Bölcsészkaron kapott őskoros régész diplomát 1950-ben. Első állomáshelye Mosonmagyaróvár lett, ahol igazgatóként hozzálátott a múzeum rendezéséhez. 1953-ban Sárospatakra, 1954-ben Kaposvárra nevezték ki. 1954-ben feleségül vette Lang Máriát, akitől Zoltán fia született.
1958-ban került végleg Mosonmagyaróvárra. Az egyszemélyes múzeumban régészeti, néprajzi és művészettörténeti területen is helyt kellett állnia. 1959-ben nyitotta meg a múzeum új állandó kiállítását. Nevéhez köthető a mosonszentjánosi német tájház és a lébényi mezőgazdasági kiállítás megszervezése. Bezenyén értékes néprajzi gyűjtést végzett. Számos Moson vármegyei nemesi gyűjtemény neki köszönhetően menekült meg az enyészettől. 1968-ban Pusztainak köszönhetően, várostörténeti kiállítás nyílt a magyaróvári várban. Igazgatóként négy állandó kiállítás fűződik a nevéhez. Igazgatósága idején számos időszaki kiállítás került megrendezésre és a múzeumalapítás centenáriumára (1982) megalakult a Mosonmagyaróvári Múzeumbarátok Egylete. Ekkor vette át a múzeum második épületét, a Cselley-házat, melyben a Gyurkovich-gyűjtemény került elhelyezésre. Régészként több feltárást is vezetett különböző régészeti korszakokból származó lelőhelyeken.
1986-ban megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult, de szinte haláláig dolgozott szeretett múzeumában. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata munkásságát Pro Urbe díjjal jutalmazta. Pusztai Rezső 2004. április 22-én hunyt el.