Május 27-én tartotta meg a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség a megismételt küldöttgyűlését, ahol Patonai Gábor elnök beszámolt az elmúlt évi tevékenységről és gazdálkodásról, majd ismertette az ez évi terveket és költségvetést. Itt döntöttek a Bognár Dezsőné, Kertész Attila és Mayer Zsuzsanna alkotta Felügyelő Bizottság előterjesztéséről, mely Nagy Sándor alelnök tisztségből való visszahívását szorgalmazta. A küldöttgyűlés többségi szavazással az alelnököt visszahívta tisztségéből. Az alelnöki tisztségre Mayer Zsuzsanna saját magát ajánlotta, melyet a többség megszavazott.
A Felügyelő Bizottság is megújult, tagjai dr. Unger András, Kertész Attila és Varga Csabáné lettek. Az Alapszabály szerint a Felügyelő Bizottság első ülésén saját tagjai közül választ elnököt.
Nagy Sándor az alelnöki tisztségről való visszahívás napirendi pont tárgyalása során az alábbi nyilatkozatot olvasta fel.
Tisztelt Küldöttgyűlés, Elnökség és Felügyelő Bizottság! Kedves Küldöttek!
Mivel nincs idő bővebben kifejteni véleményemet, az alábbi rövid állásfoglalást teszem.
Jóleső érzés tölt el, hogy húsz éve kezdeményezésemre megalakult a Moson-magyaróvári Civil Szövetség, a város civil érdekvédelmi szervezete. Húsz évbe telt, mire elértük azokat az eredményeket, melyre méltán lehetünk büszkék.
Tizennyolc évet elnökként töltöttem el a Szövetség élén, Alelnököm Faddi Horváth Pál volt. Az alelnök úr aktív volt a helyi közéletben, nyolc évig önkormányzati képviselő, a Mosoni Bizottság elnöke volt. Tiszteletben tartottam közéleti tevékenységét, vita soha nem volt közöttünk. 2024-ben végül úgy búcsúzott el a Szövetségtől, hogy állami kitüntetésre terjesztettem fel. A Magyar Érdemkereszt ezüst fokozatát kapta meg.
2024. évi küldöttgyűlésen adtam át a stafétabotot Patonai Gábornak, akivel több mint 10 éves munkakapcsolatom volt. Gáborban egy szorgalmas, a munkájára igényes embert ismertem meg, akire bátran támaszkodhattam. A Szövetség szolgáltatásait – könyvelés, pénzügyi és könyvviteli tanácsadás. pályázatfigyelés és -írás, jogi jellegű tanácsadás, s minden egyéb, a civil szervezeteket segítő munka – önállóan, szerintem közmegelégedésre végezte. Ezúton is köszönöm munkáját. Értelemszerűen esett rá a választásom. Úgy gondoltam, hogy bár vezetői tapasztata nem volt, segítem a szükséges kapcsolatrendszer kiépítésében, a vezetői tapasztalatok megszerzésében. Itt követtem el életem egyik nagy tévedését.
Az első jelzés 2025. év elején történt. Bejelentette, hogy a könyvelést egy új ügyfélfogadási irodában kívánja folytatni a korszerűsítés nevében. Az fel sem merült benne, hogy esetleg a Pacsirta utcai irodát is korszerűsíteni lehetett volna.
Utólag nyílt fel a szemem, hogy már ekkor el akart tőlem válni. 2025-ben kettő, vagy három komoly vitám volt a civil érdekérvényesítés témakörében. Hangos, kiabálásig fajult a vita. Ilyen sem volt a Szövetség 20 éves történetében. Mindig kulturált módon tudtuk rendezni a nézeteltéréseinket.
A 2026. január 14-én derült ki számomra, hogy az elnök úr legszívesebben a Szövetségen kívül szeretne látni. Összehívta az Elnökség és a Felügyelő Bizottság közös ülését, ahol amellett érvelt, azt sugallta, hogy egészségügyi okból tisztségem ellátására alkalmatlan vagyok. Az ülésen nem engedték meg, hogy részletesen kifejtsem álláspontomat – az Elnök megvonta tőlem a szót -, a jegyzőkönyvet pedig titkosították. Ilyen sem volt korábban a Szövetség életében. Az ülésen a Felügyelő Bizottság határozatot hozott: egy évet adva arra, hogy az elnök és az alelnök közötti viszonyt a felek rendezzék.
2026. március 17-én az elnök levélben szólított fel az alelnöki tisztségemről való lemondásra és etikai eljárás megelőzésére. Az ultimátumban három súlyos ítélt etikai érvet sorolt fel, amelyet a küldötteknek írt elektronikus levélben cáfoltam. Nem engedtem az erőszaknak, vállaltam az etikai, a levél végén fegyelminek nevezett eljárást.
2026. május 4-én a Felügyelő Bizottság úgy tárgyalt a Szövetség Alapszabályát sértő tevékenységemről, hogy arra engem nem hívtak meg(?!). Itt már a magánszemélyként végzett politikai – én szerencsésebbnek tartanám a közéleti kifejezést – tevékenységem került az előtérbe. Összesen 53 dokumentummal próbálták alátámasztani az Alapszabály ellenes és a bizalomvesztésre okot adó közéleti tevékenységemet. Az iratokat átnézve sehol sem találtam a nyomát annak, hogy a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség nevében fejtettem volna ki politikai-közéleti tevékenységet. Az állításokat a küldötteknek írt elektronikus levélben cáfoltam.
Fenntartom azt a jogomat, hogy magánemberként kifejhessem nézeteimet, képviselhessem értékrendemet. Gondolati szabadságomat senki sem korlátozhatja! Ezt egyébként a Szövetség alapszabálya is rögzíti. 2024-ben öt évre vállaltam az alelnöki tisztséget. Tisztségemet ki akarom tölteni. Méltósággal akarok elbúcsúzni szeretett szervezetemtől, a Mosonmagyaróvári Civil Szövetségtől. Ennyivel tartozok önbecsülésemnek.
Kedves Küldöttek!
Két javaslatom van:
- Mivel az Alapszabály az alelnöki tisztséget az elnök helyettesítésére hozta létre, ezt tiszteletben tartom. Ha az elnök megbíz valami feladattal, azt legjobb tudásom szerint igyekszem teljesíteni, ha nem, akkor sajnos nem tudok segíteni. Javaslataimat viszont így is elmondhatom. Együttműködést ajánlok civil ügyekben!
- Alakuljon egy független etikai bizottság, mely megvizsgálja állítólagos Alapszabály ellenes tevékenységemet, hallgasson meg. Ez számoljon be a küldöttgyűlésnek tevékenységemről, s ennek alapján hozzon döntést. Erre az Alapszabály 12. §.-a világos szabályokat tartalmaz.
Óvok mindenkit attól, hogy elhamarkodott döntést hozzon. Bízok a küldöttek bölcsességében. Egy rossz döntéssel mindenki sérül! Kiállok álláspontom mellett, tagadom az ellenem felhozott vádakat!
Magyar Péter szavaival értek egyet, aki 2026. május 9-én, a miniszterelnöki beiktatása utáni beszédében a következő gondolatot fogalmazta meg: Azt kérte minden magyar embertől, ne hagyják magukra a politikusokat, figyeljék őket, kérjék számon az ígéretüket, és vitatkozzanak velük!
Én ezt teszem. Városi civil és közéleti kérdésekben kérdezek, véleményt nyilvánítok!
Végül annyit szeretnék mondani, hogy sokan nem értik, mi a vita lényege, hogyan mérgesedhetett el ennyire a nézeteltérés. Bevallom, én sem értem, ma is keresem a választ. Talán egyszer majd kiderül, mik volt Patonai Gábor elnök úr ellenem indított eljárásának igazi mozgatórugói.
Köszönöm, hogy meghallgattatok.