Hőnel Béla magyaróvári építészről nem csak a város és térsége legjelentősebb építészeti örökségét ránk hagyó személyről kell emlékeznünk, hanem még a város 20. század eleji jelentős közéleti szereplőjéről is.
Hőnel 1901 tavaszán 37 évesen elismert építészként érkezett Magyaróvárra és hamar beilleszkedett a kisvárosi közösségbe, és a közel négy évtized alatt annak meghatározó tagja lett. Özvegy Rokobauer Józsefné által tovább vitt építőipari vállalkozásnak lett az ügyvezetője, amit 1907-ben vett át névvel és teljes joggal. Érkezése óta így került kapcsolatba, a város életét meghatározó szereplőkkel, mint a Keller és Társa (később Hirtenbergi Tölténygyár – Mofém), a Kühne család, a magyaróvári Habsburg Uradalom, a Magyaróvári Házépítő Részvénytársaság, az Akadémia igazgatóival pl.: Ujhelyi Imrével, stb. A térség életét meghatározó szereplőkkel a Rónafőt létesítő Gött Gyulával, majd Somogyi Dezsővel, gróf Pálffy Sándorral a dunakiliti uradalom tulajdonosával, gr. Széchenyi Imrével, akinek a novák-pusztai birtokát fejlesztette. Épített a mosoni, a magyaróvári, és a dunakiliti római katolikus egyházközség részére.
Szakmai elhivatottsága, a város társadalmi és kulturális életében vitt szerepvállalása után hamar elismert és közkedvelt személyisége lett Magyaróvárnak és Moson vármegyének. Társadalmi elismertsége okán 1909-től lett Magyaróvár képviselő-testületének a tagja élete végéig, Moson vármegye törvényhatósági bizottságának is a tagja 1911-től, mindkét pozíciót választás útján szerezte. Még ez évben a győri törvényszék esküdt bíróságának is a tagja. Vezetője volt a kertvárosi bizottságnak 1917-ben, amikor a város fő fejlődési iránya a várostól délre és a Lőporgyártól keletre eső terület volt. A bizottság a tervek felülvizsgálatára és az építkezések ellenőrzésére létesült, főként előkertes villaszerű épületek kialakítását határozta meg.
1919-ben rövid ideig a Nemzeti Tanácsnak is tagja, alelnökként. Ebben az évben hívta életre Magyaróvár Hőnel elnökletével, a városrendező bizottságot, amelynek két legfőbb feladata a városszabályozási terv és az építési szabályrendelet megalkotása. Erőteljesen támogatta Magyaróvár 1921-re megvalósuló rendezett tanácsú várossá válását, az új város szervezési szabályrendeletének egyik előkészítője volt. Általában a gazdasági bizottság tagja volt, de betöltött helyettes városmérnöki és lakáshivatal elnöki tisztséget is. 1923-ban tagja a Magyaróvárt a Moson-Magyaróvári vasútállomással összekötő ló, vagy egyéb erőüzemű vasútnak a létesítésére alakított bizottságnak. Ennek a köszönhetően alakult meg 1925-ben a Városi Autóbuszüzem. Hőnelnek később sem szűnt meg az érdeklődése az autóbuszüzem iránt.
Szociális érzékenysége 1928-ban is megmutatkozott, ő indítványozta a városi autóbuszüzem dolgozóinak a megjutalmazását, a jobb és pontosabb munkavégzés érdekében. A háború után tagja volt a hősi halált halt hősök emlékének ápolására létrehozott városi bizottságnak, amely a hősi halottak hátrahagyott özvegyeivel, árváival, és a hadirokkantakkal foglalkozott. A rászorulók olyan méretű telkeket kaptak Majrokban, amely a családok zöldség és gyümölcs ellátását önellátóan biztosította.
1923. július 19-én, Moson vármegye tervezett felszámolása ellen tiltakozó, Budapestre menesztett Moson megyei negyventagú küldöttség meghatározó tagja, mint szövegelőkészítő. A parlamentben gróf Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter előtt a megye nevében dr. Kühne Loránd országgyűlési képviselő, Magyaróvár város nevében pedig Hőnel Béla tiltakozott, nem pedig az azt képviselő polgármester. 1924-től haláláig tagja Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közgyűlésének.
A Városkapu tér kialakításában is meghatározó szerep jutott számára, nem csak az építései révén, hanem a járásbíróság helykijelölésében is, amely évekig tévúton volt. Moson és Magyaróvár egyesítése az 1920-as évektől kezdve napirenden volt és a városegyesítésre létrehozott bizottságoknak kezdetektől a tagja volt.
Hőnel Béla életének 74. évében, 1937. június 26-án hunyt el és 28-án temették el a magyaróvári temetőben. Sírját nemzeti színű és a város kék-fehér színeit viselő szalagos koszorúk tömkelege borította. Magyaróvár város képviselőtestülete és Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága is jegyzőkönyvileg emlékezett meg róla.
Hőnel Béla, sikeres és eredményekben gazdag közéleti szerepvállalása, jelentős mértékben hozzájárult a kisváros infrastruktúrájának modernizálásához, fejlődéséhez.
Beregszászi Balázs