Zelk Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület versmondó versenyt hirdet Mosonmagyaróvárott és a városkörnyéken. Nevezni az általános iskola felső tagozat (7-8. osztály) és a középiskola, szakképzés életkori kategóriákban lehetett. A jelentkezési határidőig három intézmény hat tanulója nevezett egy-egy Zelk Zoltán vers elmondásával.
A versmondó versenyre március 23-án került sor a Fehér Ló Közösségi Házban. Nagy Sándor, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte a versmondó diákokat, felkészítő tanáraikat, hozzátartozókat és méltatta Zelk Zoltán költői munkásságát.
Ezt követően került sor a versenyre, amelyen három fős zsűri hallgatta meg a diákokat. A zsűri tagjai: Böröndi Lajos költő, L. Burda Zsuzsanna költő és Zemplenszkyné Rujder Éva versmondó, a Csütörtöki Szalon vezetője volt. A versenyen az alábbi eredmények születtek.
Általános iskola felső tagozat (7-8. osztály) korosztály:
Hegyi Olivia, Kimlei Nemzetiségi Általános Iskola (felkészítő tanár: Kósa Andrea)
Rigó Bianka, Kimlei Nemzetiségi Általános Iskola (felkészítő tanár: Kósa Andrea)
Sági Lilla, Kimlei Nemzetiségi Általános Iskola (felkészítő tanár: Kósa Andrea)
Vaskovics Kiara, Mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola (felkészítő tanár: Varga Nóra)
Csehi Márton, Mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola (felkészítő tanár: Varga Nóra)
Középiskola és szakképzés korosztály:
Rózsa Bianka, Győri SZC Hunyadi Mátyás Technikum (felkészítő tanár: Ipcsicsné Gönye Anikó)
Az életkori kategóriák első három helyezettje oklevél és könyvvásárlási utalvány jutalomban részesül, míg a nem helyezett tanulók emléklap és könyvvásárlási utalvány jutalomban részesül. Valamennyi tanuló felkérést kapott az egyesület Költészet Napi rendezvényén, az Ady Endre dombormű koszorúzáson (időpontja: 2026. április 10.) kedvenc versük elmondására.
A rendezvény végén a zsűri két tagja, Böröndi Lajos költő és Zemplenszkyné Rujder Éva versmondó értékelt, mondta el tanácsait a versmondó diákoknak. Nagy Sándor zárszóként megköszönte valamennyi intézmény nevezését, a felkészítő tanároknak tehetséggondozó tevékenységüket, a versmondó diákoknak a foglalkozást Zelk Zoltán költészetével. Azzal búcsúzott, hogy 2027-ben ismét megrendezik egy évfordulós magyar költőre emlékező versmondó versenyt.
Zelk Zoltán költészete és írói öröksége
Zelk Zoltán (1906–1981) a 20. századi magyar irodalom egyik sokoldalú és mélyen emberi hangú alkotója volt. Lírájában, prózájában és gyermekirodalmi műveiben egyaránt megmutatkozik az a különleges érzékenység, amely az emberi sors, a szeretet, a hűség és a szabadság témáit tette költői világának középpontjába.
Költészetében a kezdeti években a Nyugat nemzedékének hatása érezhető, formailag és hangulatilag egyaránt. Költői világa gazdag érzelmekben, a természet és az emberi lélek harmóniájának keresésében. Verseiben gyakran szólal meg az emberi kiszolgáltatottság és az erőszakos korszakok elleni tiltakozás hangja – mindez azonban sohasem válik kiábrándultsággá, inkább az emberi méltóság megőrzésének hitét fejezi ki. Zelk számára a költészet mindig morális küldetés is volt: a szolidaritás, a szeretet és az igazság nyelvén szólt.
A második világháború idején és után sokat szenvedett – zsidó származása és politikai nézetei miatt üldözték, börtönbe is került. Az 1956-os forradalom után írt verseiben a hit, a lelki megpróbáltatások és a megújulás motívumai kapnak hangsúlyt. Az időskori lírájában megnő a számvetés szerepe: az elmúlás, az emberi élet értelme és a hűség kérdései foglalkoztatják.
Zelk Zoltán nemcsak költőként, hanem prózaíróként és meseíróként is maradandót alkotott. Elbeszéléseiben és novelláiban az egyszerű emberek mindennapi sorsát mutatja be lírai empátiával, sokszor csendes iróniával. Gyermekversei és meséi – például A három nyúl vagy A tehenke, aki táncolni akart – a magyar gyermekirodalom klasszikusaivá váltak. Ezekben a művekben játékos képzelet, ritmusérzék és mély emberi derű ötvöződik.
Zelk költői, prózai és meseírói munkásságát összeköti az emberség eszménye, a humánum tisztelete és az igazság keresése. Művei ma is időszerűek: arra emlékeztetnek, hogy még a legnehezebb korszakokban is szükség van szóra, amely vigaszt, reményt és értelmet ad.