Folytatjuk a mosonmagyaróvári vallási közösségeket bemutató sorozatunkat. Ligeti Lászlóval, a Mosoni Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Ligeti László elmondta, hogy a források szerint 1802-ben kerültek Mosonba és a környező településekre az első zsidó családok Németországból, Morvaországból. Érdekességként említette, hogy dédnagyszülei Rajkáról költöztek be Mosonba, sírjuk megtalálható a zsidó temetőben. 1850 körül alakult meg a Mosoni Zsidó Hitközség. Előtte a mosoni katolikus plébános anyakönyvezte a zsidókat. Ahhoz, hogy a hitközség megalakuljon, bizonyos feltételeknek meg kellett felelni. Kellett egy szentegylet, amely a temetéseket intézi, rituális fürdő, rituális vágóhíd. A mosoni Fürdő utca onnan kapta a nevét, hogy ott volt a rituális fürdő. Figyelemre méltó, hogy az 1939-es népszámlálás során Mosonban úgy lett többségben a magyar nemzet a németekkel és horvátokkal szemben, hogy a zsidók mind magyarnak vallották magukat.
Az 1860-os évekre a mosoni zsidóság annyira megerősödött, hogy tudta vállalni egy zsinagóga felépítését a Mosonvár utca-Fürdő utca sarkán levő telken. Ez a tömb lett mosoni zsidóság központja. A zsinagógán túl itt volt a rabbilakás, a fürdő, a vágóhíd, s minden egyéb fontos épület.
A zsidóság számára a legnagyobb traumát az 1944-es holokauszt okozta, mely a zsidók szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint kollaboránsai hajtottak végre. Mosonba gyűjtötték össze a környék zsidóságát, s szállították megsemmisítő táborokba, melyből 613 zsidó nem tért vissza szülőföldjére. Nevüket a ravatalozó falán elhelyezett emléktábla, s a temető előtt nemrég felavatott emlékmű őrzi.
A világháború után a hazatért mintegy 50 zsidó ember alkotta a hitközséget, amely 1956-ig működött. A forradalom alatt a legtöbb zsidó család távozott Mosonból és környékéről, nem tudták elfogadni a szabad vallásgyakorlást üldöző kommunista rendszer vegzálását. Csak azok a családok maradtak itt, akik személyes okokból nem tudták vállalni a bizonytalan jövőt. Így a hitközség megszűnt, a megmaradt közösséget szórványnak minősítették. A 60-as években beszakadt a zsinagóga teteje, s a Magyar Izrealiták Országos Központja nem bízva a hitközség újraszerveződésében nem biztosította a tetőjavítás mintegy 30 ezer forintos költségét. Az épület állaga annyira leromlott, hogy végül lebontásra került.
Az 1980-as évek közepén a Városközpont rohamos terjeszkedése miatt felmerült a zsidó temető felszámolása is, de ez annyira bonyolult ügyintézéssel és költséggel járt volna, hogy a város végül a frissen alakult Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesületet bízta meg azzal, hogy gondoskodjon a zsidó temető méltó megőrzéséről, felújításáról. Ebben a munkában dr. Nagy György egyesületi elnöknek elévülhetetlen érdemei voltak. A Mosonból elszármazottak biztosították az anyagi forrásokat.
Az 1990-es évek elején a Mosonban élő zsidók létrehozták a Salamon Utódai közhasznú Alapítványt, melynek célja a helyi zsidó hagyományok ápolása volt. Ligeti Lászlót Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ elnöke és főigazgatója bíztatta, hogy alakítsanak hitközséget. 1997-ben alakult meg újra 30 fővel a Mosoni Zsidó Hitközség. A Kossuth Lajos utcában van a zsidó imaház, ahol minden hónap első péntekjén tartanak istentiszteletet. A zsidó vallási előírások szerint legalább tíz férfinak kell együtt imádkoznia ahhoz, hogy az istentiszteletnek minősüljön. Ezt havonta csak egy alkalommal tudják biztosítani. Radnóti Zoltán budapesti rabbival vannak jó kapcsolatban, aki ha hívják, szívesen lejön Mosonmagyaróvárra.
A Mosoni Zsidó Hitközségben élénk közösségi élet folyik. Megtartják ünnepeiket, s a Fehér Ló Közösségi Házban szerveznek különböző közérdeklődésre számot tartó programokat. A holokauszt 80. évfordulója tiszteletére kulturális rendezvénysorozatot hirdettek. Kilenc nagyrendezvényt szerveztek. Volt színházi előadás, táncház, gyermekfoglalkozás, filmvetítés és az azt követő beszélgetés.
A zsidó hitközségnek rendezett a kapcsolata a városban működő keresztény gyülekezetekkel. Az Önkormányzat segítségére mindig számíthatnak. Ligeti László szerint Mosonmagyaróvár lakossága egyre befogadóbb, érdeklődőbb, előítélettel az utóbbi időben nem találkozott.
Nagy Sándor