Elkészítettük szokásos év eleji riportunkat a Dr. Árvay Istvánnal, Mosonmagyaróvár Város polgármesterével.
Hogyan fogadta a város lakossága a járvány miatt szükséges városi intézkedéseket?
Önkormányzati rendeleteink megalkotásához a központi rendelkezések adtak iránymutatást, de saját tapasztalataink alapján a helyi adottságokat vettük figyelembe. A kijárási korlátozás ideje alatt a város lakossága toleráns és együttműködő, mondhatni szabálykövető volt. A járványhelyzet egyébként az embereket még fogékonyabbá tette, szociális érzékenységüket növelte. A hirtelen támasz nélkül maradt idős emberek, fogyatékkal élők segítségére sokan siettek, a szociális munkások és önkéntesek lelkiismeretes munkájának köszönhetően senki nem maradt ellátás nélkül.
Az eredeti tervekhez képest a járvány mennyire írta át a fejlesztési terveket? Milyen fejlesztések valósultak meg?
A 2020-as fejlesztési terveinket, néhány közlekedési infrastruktúrát érintő beavatkozástól eltekintve maradéktalanul befejeztük. A csomóponti fejlesztések estek áldozatul a költségcsökkentésnek. A forráskiesést a működési költségek csökkentésével és ezen beruházásaink elmaradásából fedeztük. Maradéktalanul eleget tettünk pályázati kötelezettségeinknek, teljesítettük a vállalt önerőt a Kaiser telep, a Báger rekonstrukciója és a Mofém kultúrház felújítása kapcsán is, így ezek a beruházások – a Mofém kultúrház 2021. januári átadásával – időre elkészültek. Büszke vagyok arra, hogy kizárólag saját forrásból sikerült a Kiserdei úti Lajta-híd bővítése, újjáépítése is. Ezzel együtt három városrészen valósítottunk meg jelentős fejlesztéseket.
Egyéb útügyi vállalásainkat városszerte végrehajtottuk, például a Termál körüli utcákban, a Soós János utcában, de – a Közútkezelő közreműködésével – megújulhatott a Feketeerdei út, a Rév utca és a Kálnoki híd is. A meglévő parkolók felújításával és több, mint 150 új parkoló építésével enyhítettük a Városközponti parkolási gondokat is.
Hogyan alakultak a város bevételei, szükségessé váltak-e megszorító intézkedések?
A város alapvetően az adóbevételekből fejlődik. Nagy veszteségeket szenvedtünk el tavaly a helyi adók, a parkolási és közterülethasználati díjak terén. Bizonytalan tétel a városi bölcsődék és óvodák normatív állami támogatása, amelyet az ellátott gyermekek létszáma alapján számítanak. A bezárások miatt közintézményeinket (a Flesch Központ, a Futura, az Aréna) is veszteség érte, hiszen elestek a működésüket fedező saját bevételeiktől. Az önkormányzat mozgásterét tovább szűkíti a támogatások és a fejlesztések vonatkozásában a helyi iparűzési adó mértékének 1%-ra történő leszállítása. Az idei év lesz az első év, hogy a felhalmozott tartalékokat nagy valószínűséggel a működéshez is fel kell használnunk.
2021-ben milyen fejlesztési és működtetési tervek vannak? Lehet-e megalapozottan tervezni?
Az eddigi töretlen ívű fejlődésében a mi városunk is megtorpanhat, a vállalkozói és magánszektort ért csapások sajnos az Önkormányzatot sem kerülték el. Bízom benne, hogy kötelező feladatainkat továbbra is maradéktalanul képesek leszünk ellátni, emellett az önkormányzat és gazdasági társaságai ugyanúgy kötelesek gondoskodni munkavállalóikról, mint minden más vállalkozás. A bevételek elmaradása érzékenyen fogja érinteni az idei vállalásainkat a nyújtott támogatások és a beruházások területén. Köszönhetően eddigi pénzügyi politikánknak, komoly tartalékokkal rendelkezünk, ami tompíthatja a negatív hatásokat. Igyekszünk tisztán és rendezetten tartani a várost, de a korábbi nagyívű infrastrukturális beruházásokra nem marad forrás. Spórolni fogunk a rendezvényekre szánt kiadásokból és ebben az évben sajnos kevesebb jut a sport- és a civil szervezetek támogatására is. Bízom benne, hogy néhány vívmányunkat, a gyermekek ingyen étkezése, a szépkorúak gondozási költségeinek átvállalása, vagy a települési támogatások területén meg tudjuk őrizni.
Megítélése szerint a civil szféra hogyan vészelte át ezt az évet, milyennek látta a közösségi életet?
Mindenki óvatos volt, az első hullám leteltét követően is. Jónéhányan a támogatási kérelmeket visszavonták, a szokásos kirándulások elmaradtak, s a nagyszabású rendezvényeket kevés kivétellel (melyek közé tartozott pl. a Mosoni Polgári Kör nyárbúcsúztatója, a Kertbarátok Egyesületének terménykiállítása) az idei évre halasztották. Mindenki vágyott a találkozásokra, így amint a járványhelyzet lehetővé tette, ha elővigyázatosan is, de szívesen mozdultak ki az emberek, kisközösségek. Ahogy látom, a személyes kapcsolatokra, a másokkal való törődésre helyeződött a nagyobb hangsúly, ami ugyancsak elismerést érdemel. Azt kívánom, az idei év legyen újra virágzó a közösségek életében és sikerüljön együtt átvészelnünk az előttünk álló nem könnyű időszakot. Mivel az önkormányzat mecénási szerepe csökkenni fog, fokozottan számítunk az állam és a válságban is kiemelkedően teljesítő mosonmagyaróvári vállalkozások segítőkészségére.
Nagy Sándor