A Mosonmagyaróvári Civil Szövetség Civil fórumot szervezett a Győr-Moson-Sopron megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerületében. Március 4-én Magyar Zoltán országgyűlési képviselő, az Egységben Magyarországért Pártszövetség országgyűlési képviselőjelöltje programját hallgathatták meg az érdeklődők, kiemelve a választókerületi vonatkozásokat. Nagy Sándor, a Civil Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, s elmondta a fórum célját. A civil szervezetek tagjai aktívan részt vesznek az országgyűlési választáson, s sokoldalúan tájékozódva szavaznak. Ezt követően Magyar Zoltán mutatkozott be, ismertette választókerületi programját.
Magyar Zoltán vagyok, országgyűlési képviselőként dolgozom jelenleg is a Jobbik frakciójában. A 2019-es önkormányzati választásokon elégeltem meg azt, hogy ebben a városban nem lehet egységet teremteni az ellenzéki oldalon, és akkor döntöttem el, hogy ide fogok fókuszálni, a helyi dolgokkal fogok leginkább a jövőben foglalkozni.
Teljesen felforgatta az életünket a szomszédban dúló háború, teljes joggal most ez érdekel mindenkit leginkább. Mi a pártszövetség nevében az első pillanattól teljesen egyértelművé tettük, hogy minden eszközt, minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy Magyarország kimaradjon ebből a konfliktusból. Én magánemberként is és hivatalos véleményként is azt tudom mondani, hogy a XXI. században az nem lehet megoldás, hogy tankokkal bevonulunk egy másik országba és úgy próbáljuk meg a saját vélt, vagy valós igazunkat érvényesíteni. Tehát ezt mindenképpen el kell ítélni, amellett, hogy távol kell tartanunk magunkat a konfliktustól. Ezen kívül a mi teendőnk nyilvánvalóan a menekülteken való segítés. Ez ügyben azt hiszem, hogy a kormány, az egyházak, önkormányzatok és ellenzéki pártok is mind-mind léptek, hiszen mindannyian gyűjtéseket indítottunk el. Itt a városban is a több civil szervezet, akik hagyományosan is karitatív tevékenységgel foglalkoznak, de ugyanúgy az egyházi közösségek, az önkormányzat, és mi is itt az ellenzéki faházban folyamatosan várjuk az adományokat, és heti egy-két alkalommal eljuttatjuk azokat a lehető legégetőbb helyszínekre.
Akkor térjünk rá az országos és helyi ügyekre. Szakpolitikánként ismertetném a programomat, azt, hogy milyen elképzeléseim vannak.
Alkotmányozás
Komoly kérdés, hogy nem kétharmados felhatalmazással lehet-e alkotmányozni? Szerintem nem. Amit meg lehet tenni, az, hogy népszavazást kiírni egy új alkotmányról. A legfontosabb a médiát érintő kérdéskörök, a választási törvények egyes anomáliái, az egyetemek, az agrárvilág.
Önkormányzatiság
Az önkormányzatoktól elvették saját forrásaik jó részét, például az iparűzési adót. Számtalan polgármester panaszkodik, hogy elvették az önkormányzatok fenntartható működéséhez a forrásokat. A jó szakembereket a versenyszféra olyan ütemben szívja el, hogy gyakorlatilag alig marad képzett munkaerő. Az önkormányzati dolgozók béreit mindenképpen rendezni kell, és vissza kell adni az önkormányzatok számára a szabadságot, amit évről-évre folyamatosan lépésről-lépésre veszítenek el. Ma ott tartunk, hogy egy kisebb-nagyobb község polgármestere gyakorlatilag arról dönthet csak, hogy az új utcát hogy nevezzék el. Se pénzügyi szabadság, se településfejlesztési szabadság nincsen, minden korlátozva, minden központosítva van a kormányhivatalok által. A települések 1000 éves önkormányzatiságát szeretnénk visszaadni.
Kormányra jutás esetén az első intézkedések
Azért nehéz erre válaszolni, mert a költségvetés valódi helyzetéről nincs fogalmunk. Igaz, hogy részt veszünk a költségvetés megszavazásában, de valójában a pontos számokról, hogy az országot milyen mértékben adósították el, mikor kell visszafizetni, milyen kamattal, milyen ütemben, ezekkel nem vagyunk tisztában. Ha már látjuk a kasszát, utána lehet konkrét vállalásokat tenni. De azért az szerepel a programban, hogy rendezni akarjuk a közszférában, az egészségügyben dolgozók és a tanárok bérét. A nyugdíjaknál sávos emelést szeretnénk végrehajtani. Terveink között szerepel a bérlakások építése, csak még azt nem tudjuk, hogy mennyire ad lehetőséget a költségvetés állapota. Ezt követné az elszámoltatás és a lopott vagyon visszaszerzése.
Szociálpolitika
A legégetőbb szerintem a fiatalok lakáshoz juttatása. A bérlakásprogramot az ellenzék országos szinten is egy komoly kiemelt programnak tartja. Ma Mosonmagyaróváron egy fiatal pár életkezdéséhez csak a lakhatás biztosításához 30-50 millió forint kell, ha nem albérletben akarják az első húsz közös évüket eltölteni. A családi házak esetében a költségek pedig 50 millió forinttól kezdődnek. Ennyi egy átlagos, semmi luxussal rendelkező családi ház bekerülési költsége. Az tény, növekedtek a fizetések az elmúlt időszakban, de hát ezzel együtt is elképzelhetetlen, hogy szülői segítség nélkül, vagy 30 éve történő eladósodás nélkül a családok saját ingatlanhoz jussanak. Ezen segítene az országos bérlakás program. Lehetőség lenne 5-10 évig kizárólag a rezsi, vagy nagyon alacsony bérleti díj megfizetése mellett a pároknak a bérlakásokban lakni, és így összegyűjteni az alapot arra, amivel el tudnak indulni a saját ingatlan irányába. Itt Mosonmagyaróváron legalább három-négy olyan helyszín van, ami alkalmas lenne arra, hogy egy komolyabb bérlakásprogram elinduljon. Az a fajta lakáspolitika, ami most zajlik a városban, nem fenntartható. Az utolsó zöldfelületen is már lakóparkok épülnek, ezzel szemben leginkább a korábbi ipari területeket rekultiválnánk és fejlesztenénk a bérlakás programmal, hiszen az nem egy vállalkozói réteg további gazdagodását segítené, hanem az itt élő fiatalok életkezdését segítené elő.
A szociális szféra a rendszerváltás óta a legelhanyagoltabb terület. Az ott dolgozók azok, akik soha nem kapták meg a megfelelő megbecsülést sem anyagiakban, sem munkakörülményekben, amit megérdemeltek volna.
Közlekedés
A helyi járatos buszra elég sok panasz érkezik, hogy nincs megfelelően szinkronizálva a vasúti közlekedéssel. Ez egy örök téma itt a városban. Kecskeméten konkrétan a városnak néhány millió forintjába kerül csak, de tényleg a városi költségvetéshez képest elenyésző mértékben került csak többe a busz közlekedés üzemeltetése, amióta teljesen ingyenessé tették. Tény, hogy nem a Volánbusz üzemelteti, hanem megversenyeztették, de sokkal jobb minőségű buszokkal egy kiváló szolgáltatást kapnak a helyiek teljesen ingyen. Mi megnéznénk, hogy ez hogy működne ebben a városban, számításokat végeznénk. A parkolóhely hiány még nagy probléma, a lakóparkok számának növekedésével egyenes arányban folyamatosan romlik ez a helyzet.
Helyi energiapolitika
3 milliárd forint adófizetői pénz el lett költve és eddig kaptunk egy fém bódét, ami alatt állítólag van egy kút. A cél az lenne, hogy geotermikus energiával tudjuk fűteni azokat az épületeinket, ahol jelenleg a központilag megy a fűtés. Én egyébként ez ügyben tettem bejelentést az ügyészségen is, várom a hivatalos választ, hogy most akkor eltűnt-e ez a pénz, vagy kinél van, vagy mi történt, hiszen az alapkőletételhez képest most már másfél éve működnie kellene ennek a rendszernek. Két tízemeletes panelünk van még, ami korszerűsítésre és felújításra vár. Itt is teljesen jogosak azok az igények, hogy szeretnének erre valamiféle támogatást látni, tehát amikor mi azt mondjuk, hogy okos rezsicsökkentés, akkor arra gondolunk, hogy az a legjobb energia, amit megspórolunk azzal, hogy el sem kellett használni.
Oktatás, felsőoktatás
Az oktatás tekintetében az erőszakos központosítást végig elítéltük és azt mondtuk, hogy sokkal nagyobb szabadságot kell adni az oktatási intézményeknek. Most éppen a sztrájk kapcsán merültek fel újra ezek az aggodalmak, hogy a tanároknak gyakorlatilag már sztrájkolni sem szabad. A felsőoktatásnál pedig ott tartunk most, hogy a mosonmagyaróvári egyetem – ez nagyon friss hír – sem nevében, sem képzéseiben már nem használhatja soha többé sem az agrár, sem a mezőgazdaság kifejezést, mert a névhasználat a gödöllői egyetemé lett.
Azt hiszem, hogy az élelmiszeripar és a gyógyturizmus lehet talán az a két dolog, amihez az adottságai az országnak megvannak. Még a szakértelmünk is megvan. Minden jelenlegi tudásunk szerint ez az a két dolog, amire szerintem fókuszálni kellene. Nem akarom a multikat bántani, örülök, hogy itt vannak, hogy munkahelyet teremtenek. De annak még jobban örülnék, ha adóznának is.
Nyugdíjpolitika
A nyugdíjak növekedése messze nem fedezte az élelmiszerár emelkedést, az inflációs drágulást, ami tapasztalható az országban. Mi a sávos nyugdíjemelésben gondolkodunk. Most egységesen rákerül mindenkinek a nyugdíjára az inflációs emelés, ami egyre inkább igazságtalanabbá teszi minden egyes lépésnél a rendszert. Mi ezt inkább sávosan emelnénk, a kisebb nyugdíjjal rendelkezőkkel nagyobb mértékben, mint azokét, akik 300 ezer forint fölötti nyugdíjakat kapnak. A magas nyugdíjjal rendelkezőkét nem kell annyival emelni, mint azokét, akik mondjuk 70 ezer forinttal mentek nyugdíjba.
Környezetvédelem, Szigetköz
Ez a jövő nagy kihívása. Ez ügyben egyébként Magyarországnak nagy a mozgástere, hiszen rengeteg vízenergiával rendelkezünk. Magánvéleményemet mondom, óriási hibának tartom, hogy 90 százalék körüli készenléti állapotban kiszálltunk a Bős-Nagymarosi vizierőmű építkezésből. A szlovákoknak gazdasági megfontolások alapján nem volt más mozgásterük, mind befejezni az építkezést, ami Szigetköz kiszárítását okozta.
Ha megnézzük Ausztria példáját, ide is lehetne szélerőművet építeni: Ott is ugyanannyi szél fúj, mint egy kilométerrel arrébb a határ ezen oldalán. Ők sok vizet felduzzasztanak és abban a pillanatban, amikor a szél alábbhagy, csökken a teljesítmény a hálózatban, abban a pillanatban elindítják a gátakon létesült kis turbinákat. Tehát ilyen formában ők képesek zöld energiát működtetni azzal, hogy a szelet kiegészítették a vízzel, és hát erre nálunk is meglenne a lehetőség. Itt van velünk a Duna. Érdekesek azok a hangok, hogy ezzel bármiféle környezetkárosítás történne. Biztos, hogy vannak negatív hatásai is, dehát a Duna összes országa, amin csak átfolyik, szabályozza a folyót. Mi vagyunk az egyetlenek, aki nem. Tehát ha bármi probléma történt a Dunán a szabályozás miatt, akkor beszéljék meg a szomszédokkal. Ez például hozzájárulna a hajózhatósághoz is, és egyébként meg egy zöld energiáról van szó, és általánosságban úgy gondoljuk, hogy a zöld energiák irányába kellene elmozdulni, erre megy a világ.
Helyi iparpolitika
Most lett egy új ipari parkunk. Ki nem találják, hogy ki fogja építeni. Ez volt a feltétele annak, hogy a város az elszedett iparűzési adónak egy részét legalább visszakaphassa. Hogy megmondták, hogy cserébe ki építi az ipari parkot, ez így működik ebben az országban. Mindig örülünk annak, ha a jönnek minőségi munkahelyeket teremtő cégek, úgyhogy ebben igazából szerintem nincs sok teendőnk. Még a meglévő ipari parkban is van egyébként elég hely az újabb cégeknek is. Aki adót akar fizetni, aki normálisan megbecsüli a munkavállalóit, azt szeretettel várjuk.
Mezőgazdaság
Van egy nagyon rossz hírem, az ukrán háború exponenciálisan meg fogja növelni az élelmiszerárak drágulási mértékét. Az Európában előállított élelmiszerek több mint 30 százalékának alapanyaga Ukrajnában termelődik meg, ami most kiesik. 2010-ben, amikor a kétharmadot először megkapta ez a kormány, én őszintén azt hittem, hogy vidékfejlesztési és mezőgazdasági ügyben lesz a legkevesebb vitám velük. Az akkor elmondottak még abszolút fémjelezte a politikájukat ezen a területen, az nagyon közel állt a szívemhez. Eltelt tizenkét év, és azt látom, hogy a nagyüzem bebetonozása zajlik, ugyanaz az 5-6 család neve merül fel, legyen az földosztás, pályázatosztás, legyen szó a jogszabály alkotásról, teljesen mindegy, ugyanaz az öt-hat érdekkör gazdagodik tovább. Elég elmennünk a város határáig, a Lajta-Hanság Gazdaságig. Hogy-hogy, de a nemzet gázszerelőjéhez került át a pillanatok alatt ingyen ez az óriási üzem. A társüzemekkel együtt 13 ezer hektár fölött diszponálnak, főúri hercegi birtokok méreténél sokkal nagyobbal rendelkeznek. És ez nagyon messze van attól a politikától, amit egyébként meghirdettek 2010-ben. Nekem az fáj igazán, hogy ez a fajta dél-amerikai modell gyűrűzik be, ahol egy nagyon szűk elit kezében összpontosulnak a természeti javaink, természeti kincseink és ebből vajmi kevés jut a napszámosnak a nap végén. Tehát itt is nagyon sok teendő van, de nem reménytelen a helyzet. Ha olyan politikai vezetés van, ami más irányt szab, akkor ez még visszacsinálható, hiszen van három a dolog, ami mindenképp befolyásolhatja ezeknek az óriási birtokoknak a további működését. Az, hogy az új kormány saját birtokpolitikával, saját támogatáspolitikával rendelkezik és törvényeket tud hozni.
Bezenye határában egy új kertészet épül. Legalábbis épülnie kellene. Nagyon hányatott sorsú ez a 300 hektár ledózerolt természeti területünk. Mindenkinek az az érdeke, hogy a községben valami hasznos létesüljön. Alapvetően azzal nem lehet problémám, ha megvalósulna az a projekt, ami kiemelt állami beruházás keretében nagyon sok milliárd forintnyi állami segítséggel a nyugati tulajdonosoknak üvegház birodalmat építene ide, de ez nem történt meg. Az ígéretek megvannak, alapkőletétel, kormányzati rendkívüli támogatások beígérése, minden megtörtént, de még egy kapavágás sem történt. Az aggasztó leginkább az, amit még mellé terveztek. Egy ötezer lelkes új falut hoznának létre Hegyeshalom határában. És hát, gondolhatjuk, hogy ez az ötezer ember nem a térségben élőket jelenti. Aki szeretne ilyen munkát végezni, és kiköltözne oda Hegyeshalom határába, ők értelemszerűen ukrán-szerb állampolgárok lennének. Én örülök a fejlesztéseknek, de azért nem minden áron.
Sport
A sport talán az a terület, ahol a legkevesebb negatívumot tudom elmondani. Nagy kedvence jelenlegi kormánynak a sport. Én úgy látom, hogy a kijelölt sportágak legalábbis megkapják a megfelelő támogatást. Például az óvári kézilabda klub is úgy kapott tavaly karácsony előtt több millió forintot a számlájára, hogy nem is tudott róla, hogy érkezik. Sajnos, akik nem kerültek be ebbe a kategóriába, ott viszont nagyon el vannak felejtve. Vannak olyan klubok és olyan sportágak, akik megkapják a megfelelő támogatást, míg hasonlóan nagy számban űzött, népszerű sportok, például a tekések szoktak panaszkodni, hogy nincs egy normális pálya, ahol egyébként élhetnének a hobbijuknak.
Civil társadalom
Szűkülni semmiképpen nem fognak a civil szervezetek részére rendelkezésre álló források. Én azt látom, hogy a legtöbb aktívan működő civil szervezet több forrást is megérdemelne, mint amennyi jelenleg jár nekik. De az is igaz, hogy sokszor az alig működő szervezetek esetében ezek a támogatások nem mindig hatékonyan, átlátható módon kerülnek felhasználásra. Nem is a civil alap összegeire gondolok itt, de egy falufejlesztés például nem ott kezdődik, hogy új térkő, meg hogy feltétlenül mégis buszmegállóra lenne szükség, hanem egy hosszú távon fennmaradó kis közösség, falu számára szerintem a helyi gazdaság megerősítése az elsődleges szempont. Az, hogy a fiatalok el tudják képzelni ott az életüket, ott maradjanak, odaköltözzenek, megtalálják a boldogulásukat. Ha a falu már ilyen módon önfenntartóan képes működni, akkor utána lesz igazán forrás, hiszen ha a gazdaság elkezd működni egy ilyen helyen, akkor onnantól már könnyebb azért támogatásokhoz jutni a településnek is. Azt tudjuk megerősíteni, hogy abszolút civilbarát kormányként készülünk a feladatokra.
