Beregszászi Balázs levéltáros javaslatára az elmúlt évben Czéh Sándor nyomdásznak, a Mosonmagyaróvár Városvédő Egyesület által állított domborművét is bevették a szervezők a civil koszorúzás helyszínei közé. Itt Nagy Sándor, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület elnöke mondott megemlékező beszédet, melyet teljes egészében közlünk.
Tisztelt Emlékezők, Hölgyeim és Uraim!
Most Czéh Sándor nyomdászra emlékezünk. Ezt az emlékhelyet az elmúlt évben Beregszászi Balázs levéltáros javaslatára vettük fel a magyaróvári civil koszorúzás helyszínei közé.
Czéh Sándor 1813-ban született Győrben. 1835–1836 körül alapította meg nyomdáját Magyaróváron, mely Moson vármegye első nyomdája volt. 1848-ra már több nyomdagéppel rendelkezett. Itt készültek a forradalom és szabadságharc különféle nyomdatermékei. Egy ideig újságkiadással is próbálkozott. Czéh Sándor Magyaróvár kulturális életében is fontos szerepet játszott, könyvkiadó és könyvtáralapító volt. A helyi nyomdászat és könyvkultúra úttörőjeként tartják számon.
A Zala vármegyei Kemend községben hunyt el 1883. szeptember 1-én. Itt temették el. A mai Kemendollár község önkormányzata tisztelettel ápolja emlékét. Sírját gondozzák, halála évfordulóján megkoszorúzzák. Falutörté-neti kiállításon mutatják be Czéh Sándor életművét. Mosonmagyaróvári civil szervezetek is rendszeresen látogatják a sírt, 15 éve emlékfát ültettek tiszteletére.
Tisztelt Ünneplők!
Március 15-e a magyar történelem egyik legfényesebb napja. Ezen a napon a magyar nemzet nem csupán a szabadságért emelte fel a hangját, hanem egy igazságosabb, modernebb és polgáribb Magyarország megteremtéséért is. Az 1848-as forradalom üzenete túlmutat a történelemkönyvek lapjain: a polgári átalakulás, a jogegyenlőség és a szabadság eszméje ma is közös örökségünk.
A forradalom hősei felismerték, hogy egy nemzet ereje a szabad polgárok közösségében rejlik. Olyan országot akartak, ahol a törvény mindenki előtt egyenlő, ahol a sajtó szabadon szólhat, ahol a közteherviselés igazságos, és ahol a népképviselet biztosítja, hogy a nemzet maga dönthessen saját sorsáról.
A polgári átalakulás azt jelentette, hogy Magyarország kilép a feudális múlt keretei közül, és egy modern, jogokra és felelősségre épülő társadalommá válik. A szabadság nem csupán jelszó volt számukra: a gondolat, a szó, a sajtó és a politikai részvétel szabadságát jelentette. Ezek azok az értékek, amelyek nélkül nincs erős és élhető közösség.
Március 15-e ezért nemcsak emlékezés, hanem figyelmeztetés is: a szabadság és a polgári jogok soha nem maguktól értetődőek. Minden nemzedék feladata, hogy megértse, megbecsülje és tovább vigye 1848 üzenetét. A polgári jogok és a közösség iránti felelősség együtt teremtik meg azt az országot, amelyben méltósággal, biztonságban és egymást tisztelve élhetünk.
Legyen ez a nap emlékezés, de egyben megerősítés is: hogy a szabadság, az emberi méltóság és az aktív polgári közösség értékei ma is irányt mutatnak számunkra.
Köszönöm, hogy meghallgattak.