Január 15-én a Városházán tartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a új multifunkcionális edzőcsarnok épül Mosonmagyaróváron. Dr. Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő üdvözölte a beruházást, majd dr. Iváncsics János alpolgármester mutatta be az új létesítmény Mosonmagyaróvár sportéletében betöltendő szerepét.
A sportinfrastruktúra fejlesztése egy olyan közös társadalmi cél, amely képes eredményt felmutatni rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt. Magyarország Kormánya ezt felismerve, kettős célt tűzött ki. Egyrészt szeretné, ha a professzionális szinten végzett versenysportjainkban minél sikeresebbek lennénk, másrészt fontosnak tartja, hogy az egészséges életmód, a sport, szervesen beépüljön mindenki életébe és hétköznapjaiba. Ez a most induló beruházás mindkét szempontból kitűnő döntés és egy olyan komoly sportmúlttal és sportkultúrával rendelkező városnak, mint Mosonmagyaróvár, szárnyakat ad majd.
Mosonmagyaróváron nagyon sokáig nem volt elegendő lehetőség a csapatsportok gyakorlására. Az UFM Aréna részben ugyan megoldást nyújt erre a helyzetre, de közel sem volt elegendő. Az aréna 1100 fő befogadóképességű, amely minden bajnoki mérkőzésen megtelik. Szurkolótáboruk jelentős része Mosonmagyaróvárról és a térségéből érkezik, de erős jelenlétük révén a Szigetközben és Győrben is számos szimpatizánsuk van. Sportrendezvényeik hihetetlen népszerűek, állandó bérleteseik száma 800 fő.
A kormány tavaly év végi döntése értelmében 571 millió forinttal támogatja egy új, modern és minden szabványnak megfelelő kézilabda sportcsarnok megépítését. A tervek szerint 2021 november közepére el is készülhet az a könnyűszerkezetes komplexum, amely azon túl, hogy segíti a kézilabda csapatok felkészülését – beleértve az utánpótlást is – lehetőséget biztosít a focizni és kosárlabdázni vágyó hobbi sportolók játékára is. A csarnokban helyet kap majd az atlétikai pálya kiegészítéseként, az atléták számára fenntartott edzőterem, öltözők és szertár. Mindezeken felül: a Kossuth Lajos Gimnázium tanulói is használhatják a pályákat a testnevelés órák alkalmával.
Hiszek abban, hogy ha megteremtjük a sportolás megfelelő körülményeit és lehetőségét, akkor fokozódni fog a sportolási kedv. Bízom benne, hogy az új sportcsarnok is segít ebben.
Ahogy a szurkolók bíztatják a versenyzőket, ugyanolyan ambíciókkal és kitartással támogatja a kormány a sportolni vágyókat. Azonban az anyagi feltételek nem érnének semmit, ha nem lennének olyan sportot szerető, összetartó közösségek – mint a mosonmagyaróváriak – amelyek a gyakorlatban mutatnak példát a felnövő nemzedékeknek.
Mi sem bizonyítja jobban a város példás hozzáállását a sportélethez, mint hogy jelenleg mintegy 70 sportegyesület működik a városban. A klubok széles körben biztosítanak versenyszerű sportolási lehetőségeket: aktív a labdarúgás, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, atlétika, judo, kajak-kenu, karate és természetesen a kézilabda szakosztályok élete.
Itt működik hazánk legrégebbi egyesülete 1881 óta a Mosonmagyaróvári Gazdászok Atlétikai Clubja, de nagy múltra tekint vissza a 117 éves Mosonmagyaróvári Tornaegylet is, amely a térség legnagyobb sportegyesülete és jelenleg is négy szakosztályban működve mintegy 500 utánpótlás korú sportoló napi edzés lehetőségét biztosítja.
A kézilabda klub a régióban egyedüli első osztályú klubcsapat, sport és marketing szempontból a város és az egész régió zászlós hajója. Kiemelkedő színvonalukat mi sem bizonyítja jobban, mint egyik legnagyobb büszkeségük: Tóth Eszter magyar válogatott, aki több Magyar Bajnok címet és Magyar Kupa győzelmet tudhat magáénak. De rajta kívül a klub játékosai között junior Európa-bajnokok, magyar bajnokok, felnőtt és utánpótlás válogatottak is szerepelnek.
Az építészeti terveket Szalai Géza építész-tervező mutatta be, majd Guntran Thurnher, a Mosonmagyaróvári Kézilabda Klub elnöke arról beszélt, hogy a komplexum milyen lehetőségeket teremt az utánpótlás nevelésben.