Németh Alajos tanár, helytörténeti kutató megemlékező beszéde, melyet a március 15-i civil koszorúzáson a Kossuth Lajos emléktábla előtt mondott el.
Tisztelt Emlékezők!
Moson vármegyének, Mosonnak és Magyaróvárnak 1848 októberében kiemelkedő esemény volt Kossuth Lajos megjelenése városunkban. Ezt az tette szükségessé, hogy pákozdi magyar győzelem után a menekülő horvát seregek üldözésére Móga János altábornagy megindította a csapatait. Az elővéd október 9-én érte el Parndorfot, a főerő október 12-én indult meg a határ átlépésére. Azonban több zászlóalj kijelentette, hogy nem hajlandó átlépni a határt. Ellene érvelt Móga is. A határátlépés ellen komoly katonai és politika érvek szóltak. Az egyik érvük az volt, hogy ha Ausztria földjére lépnek, letérnek a törvényesség útjáról, mert a Birodalmi Gyűlés nem szólította fel őket a határátlépésre.
Kossuth, hogy a valóságos helyzetről világos képek nyerjen, Görgeyt a parndorfi táborba küldte puhatolózni, aki meg is érkezett a megyébe. Október 16-án a Honvédelmi Bizottmány megkapta végre az Osztrák Birodalmi Gyűlés nagy nehezen megszületett hivatalos segélykérelmét. Móga ingadozása megérlelte Kossuthban azt az elhatározást, hogy személyesen kell megjelenni a magyar táborba, ezért elrendelt a népfelkelést a Dunántúlon, és az útjába eső megyékben. Kossuthot október 20-án várták a megyébe, ezért erre a napra meghirdették a népfelkelést. Kossuth érkezésének a hírére az egész megye lakossága megmozdult. Mindegy 4.000 fős elszánt tömeg gyűlt össze Magyaróváron. Mivel Kossuth nem érkezett meg, a népfelkelést szétoszlatták. Ekkor Imrédy kormánybiztos úgy határozott, hogy az alispán vezetésével egy küldöttséget meneszt Kossuth elé. Krónerék Győrben találták meg a közben megbetegedett Kossuthtot. Kossuth azt az utasítást adta nekik, hogy a tartaléknak kirendelt nemzetőrség október 23-án útra készen várja be érkezését Magyaróváron. Kossuth több mint 10.000 önkéntes élén lépte át a megyehatárt, este érkezett Mosonba, itt a plébánián szállt meg. Moson leírhatatlan örömmel fogadta. A várost kivilágították, az egész éjjel égő fáklyák bizonyították, hogy nagy tisztelt övezte körül a Honvédelmi Bizottmány elnökét. Október 23-án délelőtt 10 órakor a mosoni és halászi lovasok kíséretében érkezett meg Kossuth Magyaróvárra, és a város lakóinak sorfala között az uradalmi kastélyhoz hajtott. A kastély előtti téren 1000 nemzetőrnek és a városlakóknak lelkesítő szónoklatot tartott, majd megszemlélte a nemzetőröket, és a pándorfi táborba indult. De Móga és császári katonatisztek bizonytalansága eljátszotta azt az esélyt, hogy schwechati csatát meg lehessen nyerni. A szervezett visszavonulásban mosoni lovasok vitézségükkel jelentősen kivették részüket. Csányi kormánybiztos, Imrédy Lipót kormánybiztosnak írt kiáltványában erről így fogalmaz: „A mosonyi lovasság nem szaladt meg, a tűzben megálltak. A lovasság rendeltessen Parndorfban, ahol belend szállásolva a sorkatonaság egy századával. Feladata lend örködni a lajtai átjárások felett.”
A schwechati vereség után várható volt az osztrák támadás, amely december 13-án be is következett. December 18-án a mosoni csatában Görgey lovassága visszanyomta az osztrákokat, és biztosította a magyar sereg Győrbe való visszavonulását. Ezen esemény után a magyar honvédség a szabadságharc ideje alatt már nem tudott Moson megyébe visszatérni.
Ebben a döntően német anyanyelvű megyében a lakosság továbbra is megtartotta a szabadságharc és Kossuth tiszteltét. Bizonyítják ezt a később előkerült relikviák: körözési levelek, melyek a világosi fegyverletétel után hazaszökő Moson megyei honvédek és huszárok letartóztatását rendelték el; az Aranyosszigeti úton lévő kertben elásott fegyverek, padlásokról előkerült kokárdák, Kossuth bankók, Kossuth képek, ’48-as kitűzők és azok a legendák, melyeket az öregek utókornak meséltek el.
Végezetül hadd említsek meg két nevet, melyet a Moson megyei 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel kapcsolatban ismertetnünk kell: Czéch Sándor magyaróvári nyomdász, aki a forradalom idején nyomtatványokkal, lelkesítő kiáltványokkal látta el a megye lakóit, és a magyaróvári származású Staindl századost, aki követte Kossuthot az emigrációban, és személyi futára is volt.
Köszönöm a figyelmüket!