Június 27-én ünnepelte meg a Családok Átmeneti Otthonát működtető Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány fennállásának 20. évfordulóját egy konferencia keretében a Fehér Ló Közösségi Házban. Itt adta át a Nagy Sándor, a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség alelnöke Kopf Katalin alapítónak és Hammerl Frigyesné kuratóriumi elnöknek a két évtizedes munkát elismerő díszoklevelet. Az ünnepséget követően Kopf Katalinnal beszélgettünk.
-
Volt már példa az országban, amikor 20 éve elhatározta, civil szervezet alapításával hozza létre a Családok Átmeneti Otthonát?
-
Igen, hasonló intézmény akkor már működött Diósdon.
-
Honnan kapott módszertani segítséget, vagy a családgondozási módszereket a munkatársakkal közösen kellett kikísérletezni?
-
Alapvetően feladataink törvényben rögzítettek, melyeket a családgondozók a saját személyiségükkel alakítottak egyénenként és családonként, a különböző problémákra fókuszálva a megoldásra. Jó gyakorlatokat láttunk más intézményekből, melyeket itt helyben is alkalmaztunk, alkalmazunk.
-
Sokat jár konferenciára. A szociális szakma és a döntéshozók elfogadják- e javaslatait?
-
20 éve egy kicsi, 25 fő befogadására alkalmas 7 család elhelyezését biztosító intézménnyel indult a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány által működtetett átmeneti otthon. Kicsik voltunk, újak voltunk. Más gyakorlatait tanulva és tanulmányozva fejlődtünk tudásban. A kezdetben kisebb, majd idővel egyre nagyobb körben ismerték meg intézményünket és munkánkat, és ismerték el tudásunkat. Ma már rendszeresen hívnak minket előadásokat tartani minden felé az országban. Előadásainkkal igyekszünk minden korosztályt megszólítani, bevonni, érzékenyíteni. A mögöttünk lévő 20 év szakmai tapasztalat, ennek a nagy intézménynek a folyamatos működtetése a szakma és a törvényalkotók számára is világossá tette, hogy elkötelezettek vagyunk a bajba jutott családok, egyének megsegítésében, és munkánk révén sok családot, bajba jutottat segítettünk át nehéz élethelyzetén. Mindezek révén a mögöttünk lévő 20 év szakmai tapasztalata révén számítanak észrevételeink, meglátásaink akkor, amikor egy- egy új gyakorlat kerül megfogalmazásra.
-
Mosonmagyaróvár mennyire fogadta be a Családok Átmeneti Otthonát, milyen a kapcsolata a város önkormányzatával?
-
Intézményünk kezdetektől fogva országos befogadású, ami azt jelenti, hogy az ország egész területéről fogadjuk a nehéz sorsú bajba jutott egyéneket, családokat. Mosonmagyaróvár város Önkormányzatával 2005 óta van ellátási szerződése az intézménynek. Az átmeneti otthonnak helyet biztosító épületet kezdetben az önkormányzattól bérelte az alapítvány. Kapcsolatunk az önkormányzattal jó. Igyekszünk kölcsönösen támogatni, segíteni egymást. A város az idő előrehaladtával megszokta és elfogadta jelenlétünket. Egyre több helyről érkezik támogatás, civil összefogás. Megismerték intézményünket, tevékenységünket.
-
Az elmúlt 20 évben hány családot gondoztak? Van- e utánkövetés, mi lett a sorsuk az otthonból kikerült családoknak?
-
Az eltelt 20 évben 7632 fővel kerültünk kapcsolatba. A nálunk töltött idő alatt igyekeztünk segíteni, támogatni őket, képessé tenni arra, hogy az átmeneti otthonból való kiköltözést követően képesek legyenek az önálló életvezetésre. Sajnos arra nincs lehetőségünk, hogy kiköltözött családjainkat továbbra is figyelemmel kísérjük, azonban a kiköltözöttek többsége hosszabb-rövidebb idő elteltével maga jelentkezik, és számol be életük alakulásáról. Gyakori, hogy felmerülő nehézségeikkel minket keresnek meg.
-
Mire a legbüszkébb az elmúlt 20 évben?
-
Arra, hogy ebben a világban ennyi időn keresztül is képesek vagyunk fennmaradni, folyamatosan fejlődni, és hogy mennyi ember életén tudtunk segíteni az eltelt időszakban.
-
Az alapítvány egyre több állami közfeladatot vesz át. Milyen tervei vannak a jövőt illetően?
-
Amink most van, azt megtartani és fenntartani, mert tevékenységünkkel sok emberen tudunk segíteni.
Nagy Sándor