Dr. Árvay Istvánnal, Mosonmagyaróvár polgármesterével arról beszélgettünk, hogy a város koronavírus járvány alatt milyen intézkedéseket hozott, és az miként érintette a település társadalmát, gazdaságát.
A március 16-án kezdődő veszélyhelyzet alatt, mint polgármester, milyen intézkedéseket hozott, és ez hogyan hatott a város életére?
Március 18-án még ülésezett a testület, de a testületi döntéseket már polgármesteri határozattal kellett megerősíteni. A kormány időről időre felhatalmazta a településvezetőket, hogy a védekezéssel kapcsolatban korlátozó intézkedéseket tegyen. Városunkban a hétvégi kijárási korlátozás betartásának ellenőrzése, a piacok látogatási rendjének szabályozása, a játszóterek, közösségi terek használata és rendezvények szabályozása kapcsán vezettünk be – szükséges és elegendő mértékben – szigorításokat. Szerencsére országos és megyei összehasonlításban sem volt súlyos a járványhelyzet Mosonmagyaróváron. A megelőző intézkedéseknek köszönhetően az idősek bentlakásos intézményeiben nem jelent meg a vírus. A használaton kívül álló Hunyadi kollégiumot felkészítettük krízishelyzet esetére. Az országos karanténszállást egyébként az egyetem kollégiumában jelölték ki. Összesen huszonhárman fordultak meg a szálláson. Nagyobb fokú szervezést igényelt a 65 év felettiek, a szociálisan rászorulók (és velük együtt a karantéházban lakók) ellátása. A szociális ellátórendszerben, a védekezési területen dolgozók napi egyszeri meleg ételt kaptak térítésmentesen. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 10 millió forinttal nyitott adományszámlát, melyre befolyt összeget a hagyományos védőeszközökre költöttük, többek között intézményekben használatos ózongenerátorokat vásároltunk.
Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy életben tartsuk az intézményrendszert, megőrizzük mindenki munkahelyét. Az óvodai, bölcsődei ellátás, a közétkeztetés megszűnt, a kulturális központ bezárt. Emberek százai maradtak munka nélkül. Próbáltuk szabadságok átszervezésével, rendkívüli intézkedésekkel megoldani a helyzetet. Amikor már látszott, hogy a rendkívüli jogrend adta felhatalmazás várhatóan megszűnik, csak sürgős vagy határidőhöz kötött ügyekben hoztam döntést, ezért nagyon sok napirendi pont került az újraindulás után megtartott első testületi ülés napirendjére.
A város gazdaságára milyen hatást gyakorolt a járványügyi helyzet, és hogyan érintette az adóbevételeket?
Ezt nehéz felmérni, mert konkrét számok nincsenek, csak érzések. A fogászati turizmusban, a turizmusban, a vendéglátásban, a szolgáltató szektorban teljes leállás volt. A banki hiteltörlesztési moratórium hatása ismert. A másik oldalon az látszott, hogy az építőipar nem állt le, az élelmiszer kiskereskedelem dübörgött, a gyógyászati segédeszköz gyártók a megnövekvő igényekkel küzdöttek, míg más cégek, főleg az autóiparhoz köthető beszállítók csökkentett üzemmódban vészelték át a helyzetet. Elég széles a mosonmagyaróvári spektrum. Az önkormányzati adóbevételeket néhány kormányzati intézkedés azonnal és érzékenyen érintette. A járvány elleni védekezés pénzügyi terheinek egy részét az önkormányzati szektor állta, azzal hogy a gépjárműadó helyben maradó része elvonásra került, nem szedhettünk parkolási díjat, nem kellett fizetni a közterület használatért. Ez a bevételkiesés 200 millió forintra tehető. Likviditásunkat igen érzékenyen érinti a társasági adóbevallás határidejének szeptember 30-ára történő módosítása, amely két helyi adó befizetési határidőt is semmissé tett. A vállalkozások széles körben élhetnek a halasztott adófizetés, vagy adómérséklés lehetőségével, amely ugyancsak csökkenti a közösségi célra fordítható adóbevételeinket. Mindezek hatását csak becsülni lehet, amely becslés alapján készítettük el az idei év válságköltségvetését.
Konkrétan milyen pénzügyi intézkedések történtek?
A szakértők számítása szerint 800-900 milliós kiesésre számíthatunk a helyi adó bevételek esetében, magyarán ennyivel kevesebbet költhetünk el idén. Ezért alaposan megnyirbáltuk a beruházási kiadásainkat. Elhagytunk minden olyan beruházást, amit az év második felében elindítani már értelmetlen és ami halasztható, ez mindösszesen kb. 500 millió forintnyi beruházást érint. A működésben is megspórolhatunk közel 300 millió forintot, hiszen az első félév működési kiadásai is csekélyebbek voltak. Megérzik a civil szervezetek is: mivel az első félévi programok elmaradtak, így az ehhez kapcsolódó önkormányzati támogatások megvonásra kerültek. Azonban minden civil közösséget azzal bíztatok, hogy ha év vége felé látszik majd, hogy az Önkormányzat költségvetési helyzete és főleg likviditása kedvezően alakul, akkor sor kerülhet rendkívüli működési támogatás nyújtására.
A veszélyhelyzet feloldását követően június 25-én tartotta a képviselő-testület következő ülését. Milyen intézkedések történek a járvány utáni helyzet konszolidálására?
Önkormányzati oldalról nem kellett konszolidációt végezni. Valamennyi munkahelyet megtartottuk, az újraindítható oktatási, kulturális intézményeket megnyitottuk, a közétkeztetést biztosítjuk. Szociális intézményeink a válságos időszakban is teljes kapacitással működtek. Hitelfelvételre nem szorulunk és, ha nagyobb baj nem jön, saját erőből – a gazdaság összes szereplőjével együtt – kilábalunk a nehézségekből.
Nagy Sándor