2025. november 6-án látogatást tett Balázs Endre alpolgármesternél Beregszászi Balázs levéltáros és Nagy Sándor, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület elnöke. A levéltáros több mint 10 éve kutatja és ápolja Hőnel Béla emlékét, aki a múlt század elején Magyaróvár egyik legjelentősebb közéleti és civil ember volt, akinek nevéhez több mosonmagyaróvári és Moson vármegyei ikonikus épület fűződik. Beregszászi Balázs itt vetette fel, hogy éppen 125 éve érkezett Magyaróvárra Hőnel Béla, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a város posztumusz Pro Urbe díjjal ismerje el városépítő tevékenységét. A városi rendelet biztosította lehetőséggel élve, civil támogatással felterjesztéssel él. Az elismerésért kapott pénzösszeget a magyaróvári temetőben található Hőnel sír felújítására fordítaná.
A régi vágású, puritán életfelfogású, becsületes munkás férfiak mintaképe volt Hőnel Béla, aki a magánéletben és a közéletben egyaránt következetesen képviselte értékeit. A Szepességben, Mateócon született 1863. december 3-án. Tanulmányait a késmárki főgimnáziumban végezte, ahol 1884-ben érettségizett. Ezt követően a budapesti műegyetemen, majd Münchenben folytatta tanulmányait és 1888-ban építőmesteri oklevelet szerzett. Pályáját Münchenben kezdte, majd Szepesszombatban, később Budapesten dolgozott, 1901-ben Magyaróváron telepedett le.
Itteni működése során számos jelentős épületet és ipari létesítményt tervezett és épített. Munkái közé tartozott többek közt a Kühne gépgyár irodaépülete, a múzeum, a Pálffy-villa (ma Civil Ház), a Lajtaszer és az Ady Endre utcai emeletes bérházak, a növénynemesítő intézet székháza. Beregszászi Balázs szerint minden tudását saját otthona megtervezésébe fektette: ez a magyaróvári postapalota, mely jelenleg üresen áll, de a tervek szerint a helyi egyetemi kar professzori lakásokat alakítana ki itt, és felmerült, hogy az évekkel ezelőtt bezárt posta is kinyithatna.
Emellett szinte valamennyi újonnan létesített Moson vármegyei iskola, óvoda, jegyzői és orvosi lakás, mozi, illetve számos magánépület megvalósításában is szerepet vállalt. Dunakilitin templomot, Újrónafőn kastélyt és majorságot épített. Hőnel Béla nemcsak építészként, hanem közéleti szereplőként is jelentős munkát végzett. Több mint negyedszázadon át volt Magyaróvár képviselőtestületének tagja, valamint a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaként is tevékenykedett. Alapító alelnöke, majd 1930-tól elnöke volt a magyaróvári ipartestületnek. Presbiterként szolgált az egyházban, és számos társadalmi, kulturális és jótékonysági intézmény, illetve egyesület munkáját segítette.
Hőnel Béla 1937-ben hunyt el, életútja jól példázza azt az elhivatottságot és munkaszeretetet, amely nemcsak szakmai sikerekhez, hanem a közösség szolgálatához is vezetett.
(Beregszászi Balázs sajnálattal állapította meg, hogy az eddigi városvezetések nem mutattak különösebb érdeklődést Hőnel Béla iránt, nem képviseltették magukat a postapalota homlokzati falán elhelyezett emléktábla és a magyaróvári temetőben található sír megkoszorúzásán. Talán a Pro Urbe díj javaslat változást hoz e téren.
A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület emlékezetkultúrájában fontos elem a város hagyományainak ápolása. Minden segítséget megad Beregszászi Balázsnak.)