Mosonmagyaróvári Kertbarátok Köre XXII. alkalommal tartotta meg február 17-én a Borvizsgálatot, amely a tagok által vizsgálatra leadott borokkal történt. Az eredmény 20 leadott borból (6 kertbarát bora) 4 aranyérmes, 13 ezüstérmes és 3 bronzérmes minősítést kapott.
A bor mibenlétét Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudósok A magyar nyelv szótára című művükben így határozták meg a 18. században: „szőlőszemekből sajtolt lé, mely már forráson keresztűlmenvén must lenni megszünt, és szeszszel vegyes sajátságos ízt, szamatot kapott”. A magyar nyelv nagyszótára szerint a bor a borszőlő bogyójának levéből erjesztett szeszes ital. A borhoz kapcsolódik az alkohol elnevezésének története. A középkorban úgy tartották, hogy az alkohol nem a bor egyik összetevője, hanem melegítés hatására keletkezik a borban.
Már legalább 6000 éve foglalkoznak emberek bortermeléssel. A Biblia szerint Noé ültette el a szőlőt az Ararát-hegy oldalába és készített belőle részegítő bort. A mondák szerint a szőlőtőkét az özönvíz mosta ki az Édenkertből, ami azután egy hegyen megeredt. Noé fia Jáfet a kecskéket és a juhokat őrizve észrevette, hogy a kecskék a szölővessző hajtásait kedvelik leginkább. Noé ekkor ültette el a szőlőt a kertjében.
A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés szokása elsőként Transzkaukáziában jelent meg (a mai Törökország, Irán és Örményország területe), onnan került Európába. A Kárpát-medence területén a rómaiak már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt. Ismert egy rendelet, amelyet Domitianus római császár adott ki, mivel az egyik évben bőséges szőlő-, de nagyon gyenge gabonatermés volt és Pannonia provinciában is megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket, elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét pusztítsák ki és termesszenek helyette gabonát. Probus római császár hivatalosan feloldotta a szőlőtelepítési tilalmat és meghagyta, hogy katonái békeidőben szőlőtelepítéssel és földműveléssel foglalkozzanak a birodalom minden területén. A 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet, a Seuso-kincs bor töltésére szolgáló Dionysos-kancsójának domborművén Dionüszosz isten és a bortól mámoros kíséretéhez tartozó bacchánsnők, szatírok és a kecskelábú Pán isten a fáklyákat, zeneszerszámokat, görbe végű pásztorbotokat tartó alakok Dionysos vezetésével egyetlen, önkívületben mulatozó menetet alkotnak. Pannonia Balaton felvidékén a Rómaiak hozták be a légiós katonák ellátására a szőlőt és készítettek bort, amelynek történetét Nemesvámos mellett Balácán nézhetjük meg. (érdemes felkeresni)
A bor szavunk jelentései átvitt értelemben: A bor okozta mámor. A bor beszél belőle; a bor megoldja a nyelvét; a bor a fejébe vagy a lábába megy vagy száll; borba fojt vagy borba temet valamit; borban keresi a feledést.
A bor kóstolása egy érzékszervi elemzés, amikor a bort látással, szaglással és ízleléssel elemzik megismerési, értékelési céllal. A borbírálat azzal a szándékkal történik, hogy tárgyilagos leírást, minősítést és értékmeghatározást készítsenek. Például az érzetek közé sorolják a bor testességét a borbírálók, amelynek egyformán fontos komponense az alkohol és a szárazanyag tartalom. Bármelyik összetevő hiánya esetén a bort vékonynak, laposnak minősítik.
2017-ben a 41. alkalommal rendezték meg Európa legismertebb borversenyét, a Challenge International du Vin-t, ahonnan 17 magyar bor nyert aranyérmet. A tokaji borok 6 aranyérmet kaptak, a badacsonyi és az egri borvidékről három-három, a Balatonfüred-csopaki borvidékről 2, míg a szekszárdi, mátrai és villányi borvidékről egy-egy bor részesült a rangos nemzetközi elismerésben. (Felhasználtam a Wikipedia szótárt)
Jáni Lajos elnök