Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között adta át a MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS KULTÚRÁJÁÉRT díjat Szabó Miklós polgármester a Theátrum ad Flexum Színházi Egyesületnek. Az elismerést Schnitzerné Samu Tímea elnök és Major Tamás szakmai vezető vette át. A kitüntetett szervezetet az elmúlt évi kultúra díjas Popielek Éva méltatta. Az alábbiakban az ő laudációját ismertetjük.
LAUDÁCIÓ
Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a kétezres évek elején rendelkezett a MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS KULTÚRÁJÁÉRT díj adományozásáról, melyet első alkalommal 2002-ben Tuba László vehetett át.
A rendelet így hangzik: „A díj a kultúra és a művészet terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó azon személyek, szervezetek részére adományozható, akik muzeális emlékek, történelmi iratok gyűjtésével, őrzésével, tudományos feldolgozásával, régészettel, könyvtári tevékenységgel, hagyományőrzéssel, néprajzkutatással foglalkoznak, közművelődés területén tevékenykednek, vagy művészeti tevékenységet folytatnak.”
A 2024-es év kitüntetettjére, a Theatrum ad Flexum Színházi Egyesületre az utóbbi kitétel a helytálló.
De tekintsünk vissza az időben.
1989-ben megalakult a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület égisze alatt egy felnőtt színjátszó csoport, melynek magját Kurucz Róbert, Boros Zsolt és Kopfschägl Krisztián alkotta. LÉT színpad néven váltak ismertté.
1992 őszén Bérci Csaba vezetésével megalakult a középiskolás fiatalokat összefogó Kamasz színpad.
1993-ban létrejött a TÖKMAG színpad Sárköziné Kollarits Edit és Zemplenszkyné Rujder Éva vezetésével, ahol általános iskolásoknak volt lehetőségük a szárnypróbálgatásra.
Ezen három szervezet nevelte, szerettette meg Mosonmagyaróvár fiataljaival a színjátszást, „fertőzte meg őket a színház világával”, volt a kezdet azon néhány amatőr színjátszó számára, akik ma is a Theatrum ad Flexum Társulat magját képezik.
Ezt követően átmeneti időszak következett, amikor változások sorozatán keresztül próbálkozott több rendező az amatőr színjátszókat összefogni. Ez igazán a Fehér Ló Színház nevű csoportosulásnak sikerült Major Tamás és Lencse József irányításával, mely társulat az előzőekben említett csoportok felnőtté vált fiataljaiból, illetve vezetőiből és az igazán tehetséges, akkor már a városszerte ismert irodalmat, színházat kedvelő tagokból állt: mint például Babos Szilárd, Vitéz Vilmos. Innen indultak a már országosan ismert színészek, Pásztor Ádám Brasch Bence, Rujder Vivien, L. Nagy Attila, Feng Ya Ou.
Elérkezett a 2001-es év, amikor a már említett lelkes amatőrök létrehozták a Baráti kör a művészetért Alapítványt, mely szervezet egyesítette a színjátszókat, táncosokat, versmondókat. Tevékenységét 2013-ban városunk kultúra díjjal ismerte el.
A 2016 szeptemberéig eltelt években ez az alapítvány támogatta a Theatrum Ad Flexum Színház munkáját. Ekkor alakult meg a Theatrum ad Flexum Színházi Egyesület azzal a céllal, hogy a már 10 éve folyamatosan fejlődő, és több magas színvonalú színházi darabot színpadra állító amatőr társulat önálló szervezetként működhessen, ezzel elősegítve produkcióik finanszírozását; hogy tevékenysége töretlen maradhasson, a szervezet tagjainak bővítése továbbra is biztosított legyen olyan fiatalokkal, akik a színház eszközeit felhasználva egy valódi közösség tagjaivá válhassanak. Ezáltal tovább gazdagíthatják, színesíthetik Mosonmagyaróvár civil és színházi életét, és biztosíthatják a város már több évtizedes múltra visszatekintő színházi életének fennmaradását.
A társulat legemlékezetesebb előadásai: Isten pénze, A Kölyök, 80 vödör levegő, Valahol Európában, Dzsungel könyve, Csoportterápia.
Az egyület mozgatórugói Major Tamás, Zemplenszkyné Rujder Éva, Bérci Csaba, Vitéz Vilmos, Babos Szilárd, Blahovits Márta, Segesvári Zsolt, Gerstweiler- Weisz Judit, Kurucz Róbert, Muráncsik László, Komka Tamás, Schnitzerné Samu Tímea és minden tagjának véleménye és meggyőződése, hogy sikeres előadásaik egy része a két másik művészeti csoport, az Ars Longa és a Flex Ars Dance aktív támogatása, részvétele nélkül nem jöhetett volna létre.
Színpadra állítottak több, ritkábban előadott darabot, mint a: Gyere babám, lobbants lángra, Tabarin, Isten bokrétája, Kényeskedők, Mesterek játéka, Varga és Vargáné, Lili és Lala, Szeget szeggel, Lónak vélt menyasszony, Nagymama, A brémai muzsikusok, Igazságtalanság, Doktor Hertz, Sári bíró, Zárt tárgyalás.
Találkozhatunk velük majd minden városi ünnepségen március 15., Semmelweis-nap, Városi Gyásznap, Szociális munka napja, Nőnap, Költészet Napja, Sportgála, Elfogadás napja, Idősek világnapja és egyéb rendezvényeken, könyvbemutatókon, felolvasó esteken, kiállítás megnyitókon, jótékonysági célú műsorokon, színjátszó találkozón, rendhagyó irodalmi órákon. Fellépnek intézményi bálokon, családi napokon, zsűritagok szavalóversenyeken, szerveznek művészeti táborokat, részt vesznek író-olvasó találkozókon, mentorálják és rendezik a Móra F. Általános Iskola. 8. osztályosainak tanév végi színházi előadását. Színesítik műsorukkal különböző szervezetek, üzemek nyugdíjas találkozóit, de tapsolhatnak előadásaiknak a városkörnyéki települések lakói is.
Álljon itt egy kis statisztika: eddigi legsikeresebb darabjuk a Made in Hungária – fél év alatt 18-szor telt meg a kulturális központ színházterme – ez közel 7 ezer nézőt jelent. Népszerű volt Az Isten pénze előadásuk is – 10 év alatt 70 szereplőt mozgatott meg. Nagy érdeklődést váltott ki a Dzsungel könyve – 10 év alatt 30 teltházas előadást tartottak.
Polgár Ernő író, irodalomtörténész mondta: „A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz”.
Igen, a társulat tagjai számára valóban szerelem, örökké tartó láz, amit bizonyít több évtizedes elköteleződésük a színjátszás mellett; amit tovább adtak-adnak gyermekeiknek, unokáiknak, akik ma már együtt lépnek színpadra szüleikkel, nagyszüleikkel.
Még valami, ami egyedivé teszi ezt a társulatot: közel s távol nincs még egy ehhez hasonló formáció, melynek tagjai ilyen eredményesek, ennyi sikeres fellépést, előadást tudhatnak maguk mögött. Teszik mindezt ellenszolgáltatás nélkül, szabadidejükben, önzetlenül, a színház iránti szeretetből.
Az elhangzottak alapján méltán érdemelte ki a Theatrum ad Flexum Színházi Egyesület a számukra megítélt „Mosonmagyaróvár Város Kultúrájáért” díjat, melyhez szívből gratulálok és kívánom, hogy a társulat tagjai további színvonalas előadások megvalósításához őrizzék meg lelkesedésüket, a színház-szeretetüket, közösségükbe vetett hitüket. Mindannyiunk örömére maradjon számukra még nagyon sokáig a színház „el nem múló szerelem, örökké tartó láz”!