Eltelt az országgyűlési képviselői ciklus fele, 2026-ban ismét urnák elé járulnak a választópolgárok. Arra kértük Dr. Nagy István agrárminisztert, a térség országgyűlési képviselőjét, számoljon be végzett munkájáról. Szóba kerültek országos és helyi ügyek, civil témák.
-Kérem foglalja össze, az elmúlt években milyen kihívásokkal szembesült szűkebb szakterülete, a mezőgazdaság, a problémákat hogyan sikerült megoldani?
– Az aszály komoly kihívás elé állította a magyar agráriumot tavaly, ami elsősorban a kukoricatermést és a napraforgót érintette. Az elmúlt években ugyanakkor tudatosan erősítettük a természeti károk utólagos enyhítésének eszközeit. Állami, termelői és EU-s forrásból 35 milliárd forintos szintig töltöttük fel a kárenyhítési alapot, a gazdák pedig 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást 2024-ben, amihez díjtámogatás kapcsolódik.
Nagy összegekkel támogattuk az öntözésfejlesztést is, aminek kiemelt szerepe van a mezőgazdasági termelés biztonságának fenntartásában, a magas hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztésében pedig mára meghatározó jelentőségűvé vált a megváltozott klimatikus viszonyok között. Az öntözés a biztonságos élelmiszer termelés alapja. Az év elején pedig két kiírást is elérhetővé válik a gazdálkodók számára, melyek együttes kerete csaknem 66 milliárd forint. A támogatási kérelmek benyújtására a kisebb léptékű fejlesztések esetében 2025. február 4-től van lehetőség, a komplex beruházásokra pedig 2025. március 4-től indul a jelentkezés.
A Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervén belül agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra mintegy 2900 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésre. Ez a soha nem látott összeg az új támogatási rendszer segítségével a beruházások számának és sikeres megvalósításának jelentős növekedését eredményezheti. A vidékfejlesztési források az agrárium, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokra irányulnak. 2024-ben már 30 pályázatot hirdettünk meg a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét, illetve termelékenységét segítő felhívásokból. Az öntözésfejlesztésen túl a támogatási konstrukciók a feldolgozó üzemek fejlesztését, az állattartó telepek megújítását ösztönzik, és elindultak a környezeti fenntarthatóságot élénkítő gazdálkodást érintő felhívások is. Fantasztikus azt látni, hogy a termelők értik a szándékainkat, hiszen az elmúlt időszakban kiírt, az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, valamint a kertészetet érintő hét pályázatra a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1777 milliárd forint támogatási igény érkezett.
A tavalyi évben összesen 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok. Mindezt európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosította, amelyek hozzájárulnak az agrárium versenyképességének növeléséhez, a fenntartható gazdálkodás elősegítéséhez és a vidékfejlesztéshez.
Mindezekből világosan látszik, hogy az agrártárca továbbra is elkötelezett a gazdák érdekeinek képviselete és támogatásaik megőrzése mellett, és ez nem lesz másképp 2025-ben sem. Nem állunk meg, sőt gyorsítunk, ugyanis erre az évre 40 pályázat kiírását tervezzük. Célunk nem csak a mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó, teljese megújítása, hanem a vidéki Magyarország megerősítése is.
– 2024 második félévében Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét. Agrárminiszterként milyen kihívásokkal szembesült, hogy sikerült megvédeni az Unióban magyar gazdák érdekeit?
– Precedens nélküli az a siker, amelyet a magyar elnökség elért az Európai Unió Tanácsának mezőgazdasági bizottságában. Az uniós mezőgazdasági miniszterek ugyanis egyhangúan fogadtak el tanácsi következtetéseket a gazdaközpontú, 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról.
Az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban. Ezek közül kiemelkednek a klímaváltozás egyre gyakoribb és egyre súlyosabb hatásai, és azt sem rejthetjük véka alá, hogy az uniós gazdálkodók bizony jövedelmezőségi kihívásokkal is küzdenek. A zöldátmenet nem valósítható meg a gazdálkodók akarata ellenére, hanem csak úgy, ha érdekeltté tesszük őket annak elérésében. Ehhez megfelelő ösztönzőket kell biztosítani számukra a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazására.
Az ágazat válságállóságát is javítani kell, hatékonyabb válságkezelési intézkedések bevezetésével. Az agrárpolitikai költségvetésnek két elkülönített pillérrel kell rendelkeznie: a területalapú támogatásokkal, amelyek jövedelempótlást nyújtanak a gazdáknak, és a vidékfejlesztési pillérrel, amely beruházásokat és fejlesztéseket támogat.
A megállapodás a KAP jövőjéről nagyon fontos eredmény, mert az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszédben pontosan ellenkező vélemények fogalmazódtak meg. Egyensúlyt tudunk teremteni, és a legfontosabb üzenetet hangsúlyoztuk: egy önálló, erős, közös agrárpolitikai büdzsére van szükség.
-
Mosonmagyaróvár és Szigetköz országgyűlési képviselőjeként hogyan tudta segíteni a térség fejlődését?
-
Végtelenül fontosnak tartom, hogy a városért tenni akaró emberekkel együtt gondolkodjunk a térség fejlesztései kapcsán. Országgyűlési képviselőként arra esküdtem föl, hogy szolgáljam ennek a térségnek az érdekeit, hogy minél több lehetőséget, minél több befektetést tudjak biztosítani az itt élők számára. Ezért felelősséggel tartozom és mindaddig, amíg a bizalmukat bírom, tiszta szívemből és teljes erőből a térség és az itt élő emberek érdekeiket és mindennapi gyarapodását fogom szolgálom.
-
2026 első felében új Országgyűlést választ az ország. A ciklusból hátralevő időben mit szeretne még elérni választókerületében?
-
Mosonmagyaróvár és Szigetköz térsége mind lélekszámban mind gazdaságában nagy mértékben növekedett az elmúlt években, ami egy igazán intenzív, dinamikus fejlődést tett lehetővé. A megvalósult beruházások érintik a közlekedésfejlesztést, a zöld infrastruktúra fejlesztéseit, a geotermikus energia kialakítását, a sport infrastruktúra fejlesztését, a gazdasági infrastruktúra változásait. Fontos azonban, hogy egyensúlyt teremtsünk és az építkezési folyamatot továbbra is tudatosan fejlesszük tovább.
Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatai:
-
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Mosonmagyaróvár érintettségében további elkerülő utak kiépítésében gondolkodunk. De ugyanilyen fontos a térség kerékpárútjainak fejlesztése, bővítése is.
-
Fontos, hogy az intézményeink jól működjenek. Ma már látjuk, hogy ehhez szükséges egy szolgálati lakás program indítása, amivel a fiatal munkaerőt segítjük.
-
Az oktatás terén nagy lépést jelentene, ha a zeneiskola is megfelelő és hozzá méltó környezetbe költözhetne. Terveink, elképzeléseink vannak, a konkrét lépésekhez további egyeztetések szükségesek
-
A felsőoktatási területen nagy előrelépést jelentett, hogy a mosonmagyaróvári agráregyetem a győri egyetemhez csatlakozott. Amióta a Széchenyi Egyetemhez tartozunk, az egyetem élete gyökeresen változott meg. Megújult az egész várdomb és környéke, a régi kertészeti tanszék, a Vár tó környéke. Nagy tervekkel indul a kollégiumi épület új kampuszának megépítése. Ha ezt megépítjük, akkor nemcsak a holnapja lesz egészen biztos a mosonmagyaróvári egyetemnek, hanem újabb kétszáz éve is garantált.
-
A zöld övezetek környezetfejlesztési infrastruktúrája sem állhat le, tovább szépítjük Mosonmagyaróvárt és a szigetközi településeket egyaránt. Ehhez kapcsolódnak a sport- es szabadidős tevékenységek számára kialakított területek további ütemterv szerinti bővítései.
-
A gazdasági szektorban nagy előny, hogy ez a térség nem egy-egy multi- vagy gigacég irányítása alatt áll, hanem sok közép- és kisvállalkozó összessége alkotja a gazdasági élet vérkeringését. Ez egészségesebb, egyenletesebb és kiszámíthatóbb gazdasági mutatókat eredményez, amely nemcsak az adóbevételekre, hanem a munkaerő-elhelyezkedés szempontjából is kedvező hatással bír.
-
Mosonmagyaróvár konferencia-turizmusát is ki kell építeni. Ez egy hosszabb távú városfejlesztési stratégia.
-
Milyennek ítéli, figyelemmel kiséri-e a Mosonmagyaróvári kistérség civil életét?
-
A civil szféra szolgáltatásai, lehetőségei kiemelkedőek a térségben. Az ő terveiket, elképzeléseiket is támogatni kell, hiszen ők adják a közösségek kohéziós szerepét. Erejükön felül is, aktívan dolgoznak a közös sikerekért, eredményekért, melyekkel méltán öregbítik a térség hírnevét. Nagyon szép feladat az övék és ezt nagyon a szívemen is viselem. S ahol és amikor csak tudom értékelem és elismerem a teljesítményüket. Nagyon hálás vagyok, hogy ennyi és ilyen aktív civil szervezet működik a térségben, szinte minden területet lefedve. Tudom, hogy számukra nagyon fontos a támogatás a működésük biztosításához. Ezért célom, hogy legyen mindenkinek tudomása arról, hogy mikor, mire lehet pályázni, vagy melyik az a pályázati fiók, amibe belefér a tervük, elképzelésük. Fontos az aktív kapcsolatok ápolása, hogy minden lehetséges erővel támogatni tudjuk ezeket a közösségeket.
Nagy Sándor