Az Európai Parlamentnek nem tetszik az uniós pénzek és a jogállam összekapcsolásáról (pontosabban össze nem kapcsolódásáról) született kompromisszum, így a képviselők még botot dughatnak a küllők közé, hiába a csúcson nagy nehezen összekalapált megállapodás.

Az Európai Parlament határozottan elutasítja, hogy az állam- és kormányfői tanács megpróbálja visszafogni az Európai Bizottság és az Európai Parlament erőfeszítéseit egy olyan mechanizmus létrehozására, amely a költségvetési kifizetéseket és a helyreállítási alapból érkező támogatásokat a jogállam, az alapvető jogok és a demokrácia tiszteletben tartásához köti. Többek között ezt tartalmazza az EP ötpárti állásfoglalásának tervezete, amelyet csütörtökön fogadnak el a képviselők. A szerzők leszögezik: ragaszkodnak annak a rendelettervezetnek az elfogadásához, amelyet két éve javasolt az Európai Bizottság a jogállami mulasztásokat vétő tagállamok pénzügyi szankcionálására. Az előterjesztésben az uniós ellenőrző és végrehajtó testület egy olyan szavazási eljárásra tett javaslatot (ez az úgynevezett fordított minősített többség), amely szerint a pénzbüntetésről szóló döntést csak a tagállamok nagy többsége akadályozhatná meg. Az EP most leszögezi: kitart a szigorított szabály mellett. Az Európai Parlament véleményt alkot a kedden befejeződött EU-csúcs egyéb döntéseiről is. Üdvözli a 750 milliárdos járvány utáni helyreállítási alap létrehozását, de sajnálkozik amiatt, hogy a vezetők a vissza nem térítendő támogatások összegét 500 milliárd euróról 390 milliárdra vágták vissza. Fájlalja azt is, hogy az állam- és kormányfők nem tudtak döntést hozni arról, milyen új bevételi forrásokból kell fedezni a hitelek visszafizetését. Az EP szerint csak új saját források létrehozásával fogadható el a tőkepiacokon felvett 750 milliárd megtérítése. Az elfogadás előtt álló állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozzák: nem fogják jóváhagyni a közösség 2021-2027 közötti költségvetéséről született megállapodást, mert a csúcson szentesített kiadáscsökkentések ellentétesek az unió érdekeivel. A képviselők elfogadhatatlannak nevezik, hogy a büdzsé hét évre szóló keretösszege jóval alacsonyabb a parlament által javasolt plafonnál. Kifogásolják továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési és egészségügyi programok visszavágása veszélybe sodorja a járvány elleni küzdelmet, a kiadások mérséklése az oktatásban és a digitális átállásban kedvezőtlenül befolyásolja a jövő nemzedékének lehetőségeit. A zöld átállást segítő programok meg-nyirbálása aláássa a klímavédelmet, a migrációs politikára és a határvédelemre szánt összegek csökkentése pedig az EU globális szerepét. A képviselők leszögezik: a parlament nem fogja vakon a hozzájárulását adni a büdzséhez, és kész mindaddig visszatartani a beleegyezését, amíg nem sikerül kielégítő megállapodást elérni a két társ-jogalkotó között. Az EU szabályai szerint a közösségi büdzsét a tagállamok egyhangú szavazatával hagyják jóvá, de csak akkor kezdődhet meg a végrehajtásáról szóló jog-szabályok kidolgozása, ha a keretköltségvetéshez hozzájárulását adja az Európai Parlament is.

Forrás: Népszava, 2020.07.22.

 

Vissza a kezdőoldalra