Milyen lesz az európai környezet 25 év múlva? Meg tudjuk-e valósítani közös jövőképünket, azaz „a bolygónk felélése nélküli jólétet”? Képesek leszünk-e megfékezni a globális felmelegedést és egészséges környezettel körülvett, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes városokat építeni? A közelmúltbeli európai parlamenti választások az európai polgárok egyre növekvő aggodalmára vetettek fényt. Európa következő generációja is sürgős fellépésre szólít fel; de hogyan fogják a fenntartható jövő iránti igényeik alakítani Európa környezeti és társadalmi-gazdasági szakpolitikáit? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fennállásának 25. évfordulóján felidézzük, hogy az európai környezetvédelmi ismeretek és szakpolitikák hogyan fejlődtek az elmúlt 25 évben.

A környezettudatosság és annak a szakpolitikai döntéshozatalban való tükröződése olyan egyedi problémák azonosításával kezdődött, mint a savas esők, a vizek vegyi szennyezettsége vagy a méhpopulációk rohamos csökkenése, valamint ezeknek az emberi egészségre és gazdaságra gyakorolt hatásai. Fokozatosan felismerve, hogy az országhatárokon átnyúló környezeti problémák – például a levegő- vagy vízszennyezés – együttes fellépést igényelnek, az Európai Unió tagállamai az 1970-es évektől kezdve erőfeszítéseik és szakpolitikáik össze-hangolására törekednek.

Ezen, majdnem 50 évet felölelő idő-szak alatt az EU-tagállamok fokozatosan szélesítették együttes fellépéseik körét és növelték elkötelezettségük szintjét. A környezeti problémák fontosságának megértésével nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetvédelmi aggályokat — mind Európában, mind világszerte átfogó szakpolitikai keretekbe kell integrálni. Az Európai Unióban az éghajlat- és energiapolitikákat immár szorosabban összehangolják, a mobilitási politikák pedig egy nagyobb szabású, hosszú távú, 2050-re klímasemleges gazdaságot elér-ni kívánó jövőkép részévé váltak.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy Európa környezetével kapcsolatos, független és megbízható információkkal támogassa az európai szakpolitikai döntéshozatalt. A határozatot azért hozták, mivel a közös fellépés a kérdéses probléma közös megértését igényli. Átfogó és összehasonlítható adatok nélkül lehetetlen közös politikákat kidolgozni és nyomon követni az előrehaladást.

A változó szakpolitikai igényekkel párhuzamosan a feladataink körébe idővel új területek kerültek. Tudásbázisunk időbeli és térbeli lefedettsége is nőtt. Az EEA jelenlegi ismeretei olyan egyedi problémák tematikus elemzését öleli fel, mint a levegőminőség, a fürdővizek minősége, a felszínborítás változásai, az üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése és az új személygépkocsik és teherautók szén-dioxid kibocsátása, valamint olyan, több területet érintő problémák, rendszerszintű elemzéseire is kiterjed, mint a klíma és energia, az élelmiszerrendszer és a több környezeti hatásnak való egyenlőtlen kitettség miatti társadalmi kiszolgáltatottság.